Navigáció
· Főoldal
· FAQ
· Bannereink
· Statisztika

· Szeretetszoba
· Írj Blogot

· Cikkek
· Galéria
· Fórum
· Letöltések
· Linkek
· Hírek

· Keresés
· Kapcsolat

Képek

CHAT-ek


SZERETET SZOBA
Csevegők:
Kik Csevegnek:


RÉGI CHAT
A régi chat csak megtekintésre van fent.

IndigóTeszt

Ha kíváncsi vagy, hogy Te is indigó vagy e, csináld meg az Indigó-teszteket!

KLIKK IDE!

Kiemelt

Ez Lehet Az IGAZSÁG?

Galaktikus Tündérmese

IDŐVONAL I.

IDŐVONAL II.

IDŐVONAL III.

A Dualitás Meghaladása

A Dimenzióugrás

A Hét Angyal Tanításai

Szerelem Több Életen Át?

A Halál Mint Születés

Szeretet És Gyógyítás

Éljétek Az Életeteket (Kryon)

A Harcosi Útról

Megszabadulás Az EGO-tól

Ki Az Igazi Isten?

Szíriusz Beavatás

Ezoterika, Titkos Tanok

DNS Változások

Auraszínek Jelentése

A Karma Definíciója

A Karma

Ki Vagyok ÉN?

A TITOK Meditáció

Legújabb cikkek
· Az Egység 12 Tanítás...
· A Grál Üzenet 2. rész
· A Grál Üzenet 1. rész
· SaLuSa Üzenetei, 20...
· Elkerülhetetlen Vált...
Indigó Gyerekek

Álmodó Írása - Indigó vagy nem indigó?

Az Indigó Gyerekek

Az Indigó Gyerekek II.

Az Indigó Gyerekek III.

A Kristály Gyerekek

A Szivárvány Gyerekek

A Gyémánt Gyerekek

Indigó és Kristály Gyerekek II.

Indigó és Kristály Gyerekek III.

Indigo, kristály meg fényküldött

Indigó Gyerekek Összefoglaló

Egy Indigó Önvallomása

Indigók - egy új dimenzió hírhozói ők?

Az Indigók Jellegzetes Tulajdonságai

Miben különböznek az indigók másoktól?

Az Indigókról

Kristály és Indigó gyermekek

Aprószentek - Indigók

kristálygyerekek és angyalok

Kristálygyerekek és a természet

Az indigó-kristály átalakulási krízis

Mit jelent Indigónak vagy Kristálynak lenni?

Az Indigó serdülők és tizenévesek

Rendszerromboló Indigók

A tudatosság fejlődésének úttörői

A Kristály béketeremtők útja

Az Új Gyerekek Üzenete

Indigógyerekek: nehéz állást foglalni

Hiperaktív vagy indigó?

Hiperaktív vagy indigó? II.

Mindent Az indigókról

Indigó a gyermekem!

Lélek-Rajz (Egy Indigótól)

Kis értekezés az Indigóságról

Indigó Esetek - Karsay István írása

Éden a Földön?

Indigó és Kristálygyerekek rejtélye

Indigó felnőtt vagy?

A Kék Csillag Gyerekek

Született zsenik

Indigó Téma - Szkeptikusan nézve

Indigók Szüleinek

Indigó és Kristály gyermekek szülei számára

Indigó és Kristály Gyermekek nevelése

Szerződéseitek Gyerekeitekkel

Túlélő csomag a problémás gyerek szüleinek

Szülő mint tanító

Blog
nbalazs
» 194. levél
nbalazs
» Emberré lenni...
harmony
» A "különleges" gy...
» Békés harcos - Pe...
nbalazs
» Hiszek a szeretet...
nbalazs
» 189. levél
» Elmélkedés Istenről.
nbalazs
» "szatyor"
nbalazs
» Az Ébresztőhívás
» Jézushoz vezető ú...
Online Statisztika
Online vendégek: 1
Online tagok:
Nincsenek online tagok jelen


Regisztrált tagok: 1259
Legújabb tag: An-na

Látogatók ma: 588
Online látogató: 1
Max. Onlinerekord: 16
Max. napi rekord: 6534
Látogatók tegnap: 1303
Látogatók a hónapban: 49878
Összes látogatók: 116353

Utolsó 24 órában: 
























Utolsó Látogatók
Név: harmony
Csatlakozott: 06.06.07
7 hete
nbalazs Név: nbalazs
Csatlakozott: 24.03.10
319 hete
Név: pity
Csatlakozott: 18.10.07
320 hete
Sunca242 Név: Sunca242
Csatlakozott: 02.01.11
320 hete
Név: lersen
Csatlakozott: 07.12.07
321 hete
Saját bejegyzések:
Aug, 23 -11 19:26
 Békés harcos - Peaceful Warrior részeletek (0)
Jun, 23 -11 21:21
 Elmélkedés Istenről. (1)
May, 26 -11 11:33
 Jézushoz vezető út 1. (0)
May, 16 -11 20:37
 A Zarándok útja (0)
Apr, 21 -11 10:18
 A Hold (0)
Apr, 12 -11 19:16
 Marsi városok (0)
Apr, 11 -11 21:17
 Babits Mihály (0)
Mar, 31 -11 17:47
 Ingyen ölelés kampány (0)
Mar, 27 -11 18:35
 A szabadságról (0)
Mar, 27 -11 17:45
 Érdekes olvasmány (0)
Békés harcos - Peaceful Warrior részeletek
Victor Salva, Dan Millman önéletrajzi ihletésű bestselleréből forgatott elgondolkodtató filmet, amely az emberi lélek erejéről mesél.

Az út elején járó embernek a mester - tanítvány viszonyról, a mester megtalálásáról szólhat, míg az úton haladónak új szempontokból mutathatja be saját tanulási ösvényének nehézségeit.

A történet alapja Dan Millman, a világbajnok atléta igaz története, aki bejárta a test és a lélek, a szerelem és a rettegés, a világosság és a sötétség, a nevetés és a csoda birodalmait.

Ebből szeretnék néhány perces részleteket megosztani veletek.
1. részlet:
http://www.youtube.com/watch?v=sG9CRZIvxiw&feature=player_embedded

2.részlet:
http://www.youtube.com/watch?v=ScAAQY8LLJw&feature=related

3.részlet:
http://www.youtube.com/watch?v=Vu-lahEs378&feature=related

Elmélkedés Istenről.
Részlet:
AZ URANTIA KÖNYV
URANTIA FOUNDATION
CHICAGO ILLINOIS
2010 Hungarian Translation
Magyar fordítás
TIN: UF-HUN-001World-2010-1.4


Az Isten természete
2:0.1 MINTHOGY az elsődleges és végtelen személyiségről alkotott emberi ideában és eszmény-képben benne foglaltatik az embernek Istenről alkotott, lehető legmagasabb rendű fogalma, ezért megengedhető és adott esetben hasznos is az isteni természetnek bizonyos, az Istenség jellemét alkotó jegyeit tanulmányozni. Az Isten természete legjobban az Atya azon kinyilatkoztatásán keresztül érthető meg, melyet a nebadoni Mihály tett különféle tanításaiban és a húsvér testben eltöltött fényes halandói létében. Az isteni természet jobb megértésében segíti az embert az is, ha önmagát Isten gyermekének tekinti és úgy tekint a paradicsomi Teremtőre, mint igaz szellemi Atyára.
2:0.2 Az Isten természete tanulmányozható a legfelsőbb ideák kinyilatkoztatásában, az isteni jellem elképzelhető úgy, mint fenséges eszménykép-ábrázolás, de az isteni természetre vonatkozó összes kinyilatkoztatás közül a leginkább megvilágító és szellemi értelemben tanító jellegű kinyilatkoztatás a názáreti Jézus vallásos életének megértésében található meg, mégpedig az isteniségének teljes tudatosulását megelőző életszakaszában éppúgy, mint az azt követőben. Ha Mihálynak a meg-testesülésben leélt életét tekintjük az Istenről az embernek tett kinyilatkoztatás alapjának, akkor megkísérelhetünk emberi szóképekbe önteni bizonyos ideákat és eszményképeket az isteni természettel kapcsolatban, melyek vélhetően hozzájárulnak ahhoz, hogy az Egyetemes Atya személyiségének természetéről és jelleméről alkotott emberi fogalom világosabbá és egységesebbé váljon.
2:0.3 A halandói elme korlátozott képességei rendkívül megnehezítik mindazon erőfeszítéseinket, hogy az Istenről alkotott emberi fogalmat teljesebbé és szellemibbé tegyük. Feladatunk teljesítését komolyan hátráltatják a nyelvi korlátok, valamint az olyan irodalmak hiánya, amelyeket felhasznál-hatnánk erőfeszítéseink során, hogy az ember véges, halandói elméje számára az isteni értékeket és a szellemi jelentéstartalmakat szemléltessük vagy összehasonlító jelleggel bemutassuk. Az embernek az Istenről alkotott fogalma bővítésére irányuló minden igyekezetünk hellyel-közzel hiábavaló lenne, ha figyelmen kívül hagynánk azt a tényt, hogy a halandói elmében ott lakozik az Egyetemes Atya küldötte Igazító és az embert áthatja a Teremtő Fiú Igazságszelleme. Ezért, ezen isteni szellemek emberi szívben való jelenlétét az istenkép teljesebbé tételéhez segítségül hívva, örömest fogok hozzá feladatom teljesítéséhez, vagyis hogy az emberi elme számára megpróbáljam részletesebben bemutatni az Isten természetét.
1. Az Isten végtelensége
2:1.1 "Végtelenség! Nem foghatjuk meg őt. Az isteni lábnyomok nem látszanak meg." "Az ő bölcsességének nincsen határa és az ő nagysága megfoghatatlan." Az Atya jelenlétének vakító fénye olyan, hogy az ő alacsonyrendű teremtményei számára úgy tűnik, hogy "a felhőben lakozik". Nem-csak gondolatai és tervei kifürkészhetetlenek, hanem az is igaz, hogy "nagy dolgokat művel, és csudákat, amiknek száma nincsen". "Az Isten fenséges; mi nem ismerhetjük őt, esztendeinek száma sem nyomozható ki." "Vajon gondolható-e, hogy lakozhatik az Isten a földön? Íme a menny (világegyetem), és a mennyeknek országa (világegyetemek mindensége) őt be nem foghatják." "Mely igen ki-kutathatatlanok az ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az ő útjai!"
2:1.2 "Csak egy Isten van, a végtelen Atya, aki egyúttal hű Teremtő is." "Az isteni Teremtő egyúttal az Egyetemes Adományozó is, a lelkek forrása és végzete. Ő a teremtésösszesség Legfelsőbb Lelke, Elsődleges Elméje és Korlátlan Szelleme." "A nagy Szabályozó nem hibázik. Fenségben és dicsőségben tündököl." "A Teremtő Isten félelemtől és gyűlölettől teljesen mentes. Ő halhatatlan, örökkévaló, önmagától létező, isteni és bőkezű." "Mily tiszta és csodálatos, mily mély és kifürkészhetetlen a minden dolgok fenséges Őse!" "A Végtelen legkiválóbb volta abban nyilvánul meg, hogy magát adja az embernek. Ő a kezdet és a vég, minden jó dolog és minden tökéletes cél Atyja." "Is-tennél minden lehetséges; az örökkévaló Teremtő az okok oka."
2:1.3 Az Atya örök és egyetemes személyisége elképesztően nagyszámú megnyilatkozásainak végtelensége ellenére ő korlátlanul tudatában van saját végtelenségének és örökkévalóságának egyaránt; hasonlóképpen teljes mértékben tisztában van a saját tökéletességével és hatalmával. Isteni mellérendeltjein kívül ő az egyetlen lény a világegyetemben, aki tökéletes, helyes és teljes képet tud alkotni saját magáról.
2:1.4 Az Atya állandóan és biztosan kielégíti azt a saját maga iránti igény-különbözetet, mely ön-maga időről időre való változásából ered a világmindenség különböző részeiben. A nagy Isten ismeri és megérti saját magát; minden elsődleges tökéletességi sajátosságának végtelenül tudatában van. Isten nem egy mindenségrendi baleset; és nem is egy világegyetemi kísérletező. A Világegyetem Fejedelmei kalandos vállalkozásba foghatnak; a Csillagvilági Atyák kísérletezhetnek; a csillagrend-szerek vezetői e minőségükben kedvük szerint tevékenykedhetnek; de az Egyetemes Atya a kezdet-től fogva szemléli a jövendőt, és az ő isteni terve és örök célja ténylegesen is átfogja és tartalmazza az alárendeltjeinek összes kísérletét és kalandját minden világon, csillagrendszerben és csillagvilágban, mely az ő hatalmas kiterjedésű világegyetem-összességében csak megtalálható.
2:1.5 Isten számára nincs új dolog, és egyetlen mindenségrendi esemény sem okoz neki meglepetést; ő az örökkévalóság körében lakozik. Számára nincsenek napkelték és napnyugták. Isten számára nincs múlt, jelen és jövő; számára minden idő bármely adott pillanatban jelen van. Ő a nagy és egyetlen VAGYOK.
2:1.6 Az Egyetemes Atya abszolút értelemben és korlátlanul is végtelen minden sajátosságában; és e tény, önmagában és önmagától, közvetlenül elválasztja őt attól, hogy bármiféle személyes kapcsolatot alakítson ki véges anyagi lényekkel és egyéb alacsonyrendű teremtett értelmekkel.
2:1.7 És mindez az ő számos teremtményével való kapcsolat és viszony kialakítása érdekében olyan intézkedéseket tesz szükségessé, melyek elrendeltettek, először az Isten paradicsomi Fiainak személyiségeiben, akik bár isteniségükben tökéletesek, mégis gyakran osztoznak a bolygókon élő fajok húsvér természetében, egyikőtökké válva és veletek eggyé válva; így, mondhatni, Isten emberré válik, amint az Mihály alászállása során is történt, akit az Isten Fiának és az Ember Fiának egyaránt neveztek. És másodszor, itt vannak a Végtelen Szellem személyiségei, a szeráfi seregek különféle rendjeibe tartozók és egyéb mennyei értelmek, akik az alacsonyrendű anyagi lényekhez közel állnak és oly sokféleképpen segítik és szolgálják őket. Harmadszor pedig, itt vannak a személytelen Titkos Nevelők, a Gondolatigazítók, a nagy Istentől magától származó tényleges ajándékok, akiket azért adott, hogy az olyan teremtményekben lakozzanak, mint az urantiai emberek, akiket bejelentés és magyarázat nélkül küldött. Végtelen számban szállnak ők alá a dicső magasból abból a célból, hogy ékesítsék és jelenlétükkel töltsék el azon halandók szerény elméjét, akik az Isten-tudat képességével vagy annak lehetőségével rendelkeznek.
2:1.8 Így és sok más módon, számotokra ismeretlen és a véges felfogóképességet teljesen meghaladó utakon szeretőn és önként mérsékli, illetőleg módosítja, enyhíti és csökkenti a paradicsomi Atya az ő végtelenségét annak érdekében, hogy képes legyen a teremtmény-gyermekeinek véges elméjéhez közelebb kerülni. És így, az egyre kevésbé abszolút személyiség-megoszlások során keresztül, a végtelen Atya már képes szoros kapcsolatot fenntartani az ő tágas világegyeteme számos részének különféle értelmeivel.
2:1.9 Ő mindezt megcselekedte, most is így tesz és mindig is így fog tenni anélkül, hogy ez bár-miben is érvénytelenítené az ő végtelenségének, örökkévalóságának és elsődlegességének tényszerűségét és valóságát. És e dolgok tiszta igazságok, függetlenül az értelmezési nehézségektől, attól a rejtelemtől, mely ezeket körülveszi vagy attól, hogy mindezeket az olyan teremtmények, mint amelyek az Urantián lakoznak, nem képesek teljesen megérteni.
2:1.10 Annak, hogy az Első Atya terveiben végtelen és céljaiban örökkévaló, eredendő következménye az, hogy egyetlen véges lény sem képes sohasem megragadni vagy megérteni ezen isteni terveket és célokat a maguk teljességében. A halandó ember előtt az Atya céljai kizárólag most és a jövőben, csak itt-ott derenghetnek fel, amint a teremtményi felemelkedési terv végrehajtásával össze függésben a világegyetemi fejlődés egymást követő szintjein megnyilvánulnak. Az ember nem képes a végtelenség jelentőségét megítélni, viszont a végtelen Atya egészen bizonyosan teljes mértékben megérti és szeretőn átfogja az ő világegyetemi gyermekeinek teljes végességét.
2:1.11 Az Atya nagyszámú, felsőbb paradicsomi lénnyel osztja meg isteniségét és örökkévalóságát, de kétségeink vannak afelől, hogy a végtelenségét és az abból következő elsődlegességét a paradicsomi Háromságban mellérendelt társai kivételével bármely lénnyel megosztja-e teljes mértékben. A személyiség végtelenségének szükségképp magába kell foglalnia a személyiség teljes végességét; ennélfogva annak a tanításnak az igazságát - szó szerinti igazságát - is, mely szerint "Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk". Az Egyetemes Atya tiszta Istenségének szilánkja, mely a halandó emberben lakozik, maga is része az Első Nagy Forrás és Középpont, az Atyák Atyja végtelenségének.
2. Az Atya örök tökéletessége
2:2.1 A régi látnokaitok még értették az Egyetemes Atya örök, kezdet és vég nélküli, körön visszatérő természetét. Isten szó szerint és örökmód jelen van a világegyetemek mindenségében. Teljes abszolút méltóságában és örök nagyságában lakozik a jelen pillanatban. "Az Atyának élete van ön-magában, és e lét örök élet." Az örök korszakok során mindig is az Atya az, aki "mindeneknek életet ad". Végtelen tökéletesség van az isteni osztatlanságban. "Én vagyok az Úr; én meg nem változom." A világegyetemek mindenségére vonatkozó ismereteinkből nem csak azt tudjuk, hogy ő a fények Atyja, hanem azt is, hogy a bolygóközi ügyeinek intézésében nála "nincs változás, vagy változásnak árnyéka". Ő "megjelenti kezdettől fogva a véget". Ő mondja: "Tanácsom megáll; véghez viszem minden akaratomat" "azon örök eleve-elvégezés szerint, melyet megcselekedtem a Fiamban." Így tehát az Első Forrás és Középpont tervei és céljai olyanok, mint ő maga: örökkévalók, tökéletesek és mindörökre változhatatlanok.
2:2.2 Az Atya rendeléseinek teljessége végleges, kiteljesedése tökéletes. "Valamit Isten cselek-szik, az lesz örökké; ahhoz nincs mit adni és abból nincs mit elvenni." Az Egyetemes Atya nem bánkódik a saját eredeti bölcsesség- és tökéletesség-céljai miatt. Tervei megingathatatlanok, szándéka szilárd, cselekedetei pedig isteniek és biztosak. "Mert ezer esztendő annyi előtte, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, és mint egy őrjárási idő éjjel." Az isteniség tökéletessége és az örökkévalóság mértéke örökké elérhetetlen marad a halandó ember korlátolt elméje számára.
2:2.3 Egy változhatatlan Isten válaszai az ő örök céljának véghezvitele szempontjából úgy tűnhetnek, mint amelyek az ő teremtett értelmeinek változó magatartása és változó elméi szerint módosulnak; vagyis hogy láthatólag és a dolgok felszínén esetleg változnak; de a felszín alatt és az összes kifelé irányuló megnyilatkozáson belül mindig is jelen van az örökkévaló Isten változatlan célja, örökös terve.
2:2.4 A világegyetemekben a tökéletesség szükségképpen viszonylagos fogalom, de a központi világegyetemben és különösen a Paradicsomban a tökéletesség nem hígul fel; bizonyos szakaszokban a tökéletesség még abszolút is. A háromsági megnyilatkozások változatosságot hoznak az isteni tökéletességben, de nem gyengítik azt.
2:2.5 Az Isten elsődleges tökéletessége nem valamiféle feltételezett pártatlanságban áll, hanem inkább az ő isteni természete jóságának eredendő tökéletességében. Ő végleges, teljes és tökéletes. Pártatlan jellemének szépségéből és tökéletességéből semmi sem hiányzik. És az élő lételvi lények teljes terve a tér világain abban az isteni célban összpontosul, hogy minden saját akarattal bíró teremtmény az Atya paradicsomi tökéletességében való osztozás megtapasztalásának felsőbb végzetéhez felemeltessék. Isten nem önközéppontú és nem is önmagába zárkózott; sohasem hagy fel önmaga adományozásával a világegyetemek hatalmas mindenségében létező, öntudattal bíró összes teremtmény számára.
2:2.6 Isten örökmód és végtelenül tökéletes, ő személyesen, saját tapasztalásból nem képes meg-ismerni a tökéletlenséget, viszont minden tökéletlenség-tapasztalásban osztozik az összes küzdő teremtménnyel, akik az összes paradicsomi Teremtő Fiú evolúciós világegyetemeiben léteznek. A tökéletesség Istenének személyes és felszabadító érintése az erkölcsi ítélőképesség világegyetemi szintjét elért minden halandó teremtmény szívéig elér és átjárja természetüket. Így, valamint az isteni jelenléttel járó kapcsolatokon keresztül, az Egyetemes Atya ténylegesen is részesül az éretlenség és tökéletlenség megtapasztalásából az egész világegyetem minden erkölcsi lényének fejlődési lét-pályája során.
2:2.7 Az emberi korlátok, a magvában való rossz, nem képezik részét az isteni természetnek, azonban magában a rosszban szerzett halandói tapasztalások és az ember minden ehhez fűződő viszonya okvetlenül részét képezik Isten örök mód bővülő ön-kiteljesítésének az idő gyermekeiben - olyan erkölcsi felelősséggel rendelkező teremtményekről van szó, akik a Paradicsomból eljött minden Teremtő Fiú által teremtettek vagy fejlődtek ki.
3. Igazságosság és pártatlanság
2:3.1 Isten pártatlan; ennélfogva igazságos. "Az Úr minden cselekedetében pártatlan." "'Nem hiába cselekedtem mindazt, amit cselekedtem,' ezt mondja az Úr." "Az Úr ítéletei igazak és egyúttal pártatlanok is." Az Egyetemes Atya igazságosságát a teremtményeinek tettei és cselekedetei nem képesek befolyásolni, "mert az Úrnál, a mi Istenünknél nincsen gonoszság, sem személyválogatás, sem ajándékvétel."
2:3.2 Mennyire hiábavaló gyerekes kérelmekkel fordulni az ilyen Istenhez annak érdekében, hogy változtathatatlan rendeléseit módosítsa csak azért, hogy az ő bölcs természeti törvényeinek és pártatlan szellemi parancsainak hatályosulásából származó következményeket elkerülhessük! "Ne tévelyegjetek; Isten nem csúfoltatik meg, mert amit vet az ember, azt aratni is fogja." Igaz, hogy a rossz-cselekedet termésének igaz aratásakor ezen isteni igazságosságot mindig irgalom hatja át. A végtelen bölcsesség nem más, mint a bármely adott helyzetben kimérendő igazságosság és irgalom arányát meghatározó döntőbíró. A rossz cselekedet és az Isten kormányzása elleni lázadás legfőbb büntetése (a valóságban elkerülhetetlen következménye) nem más, mint e kormányzás egyik egyedi tárgya létének elveszejtése. A teljes odaadással elkövetett bűn végeredménye pedig a megsemmisülés. Az ilyen bűnnel-azonosult egyedek végeredményben önmagukat pusztítják el azáltal, hogy a gonoszság befogadásán keresztül teljes mértékben valótlanná válnak. Az ilyen teremtmény tényleges eltűnése azonban mindig csak azt követően megy végbe, hogy az adott világegyetemben elrendelte-tett igazságosság teljes mértékben érvényre jutott.
2:3.3 A lét megszűnését elrendelő határozat meghozatalára rendszerint az adott területre vagy területekre vonatkozó megítéltetési vagy korszakos döntéskor kerül sor. Az olyan világokon, mint az Urantia ez a bolygói megítéltetéskor zajlik. A lét megszűnése ilyenkor a hatáskörrel rendelkező összes ítélőtestület együttes határozata alapján nyilváníttatik ki, mely testületek köre a bolygótanácstól a Teremtő Fiú bíróságán keresztül egészen a Nappalok Elődeinek ítélőszékéig terjed. A megsemmisítési határozatot a felsőbb-világegyetemi legfelsőbb bíróság hozza meg azt követően, hogy a bűnös lakóhelye szerinti szférán a vádhatározat meghozatalához az előzetes hozzájárulást kiadták; és ekkor, amint a megsemmisítési ítéletet fent is helybenhagyták, a kivégzésre azon bírák közvetlen döntése szerint kerül sor, akiknek a felsőbb-világegyetem központján van a székhelyük és tevékenységüket is onnan fejtik ki.
2:3.4 Amint ezen ítéletet véglegesen is megerősítették, a bűnnel-azonosult lény azon nyomban olyanná lesz, mintha sohasem létezett volna. E végzetből nincs feltámadás; ez örökké tartó és örökkévaló. Az azonosság élő energiatényezői az idő és a tér átalakító hatásai révén olyan mindenség-rendi magvában valókká bomlanak, melyekből egykor kiemelkedtek. Ami pedig e gonosz egyed személyiségét illeti, az megfosztatik a megmaradó élethordozótól, mert a teremtmény képtelen volt választani és meghozni azokat a végső döntéseket, amelyek örök létet biztosíthattak volna számára. Amennyiben az elme a bűnben odáig süllyed, hogy a gonoszsággal való azonosulás teljessé válik, akkor a lét megszűnésével, a mindenségrendi feloszlással az ilyen elszigetelődött személyiség fel-oszlik a teremtés mindent átható lelkében, részévé válik a Legfelsőbb Lény kifejlődő tapasztalásának. Soha többé nem jelenik meg személyiségként; azonossága olyanná lesz, mintha sohasem létezett volna. Egy Igazító-segítette személyiség esetében az élményelvi szellemértékek a továbbélő Igazító valóságában maradnak fenn.
2:3.5 A tényleges valóságszintek között zajló bármely világegyetemi versengésben a magasabb szintet elért személyiség végül mindig győzedelmeskedik az alacsonyabb szintű felett. A világegyetemi versengés elkerülhetetlen kimenetele magából abból a tényből ered, hogy valamely minőség istenisége pontosan megfelel bármely akarattal bíró teremtmény valósága, illetőleg ténylegessége mértékének. A tömény rossz, a velejéig ható vétkezés, a szándékos bűn és a megátalkodott gonoszság eredendően és önmagától fogva végzetes. A mindenségrendi valószerűtlenség e magatartásformái a világegyetemben csakis az átmeneti jellegű irgalom-vezérelte türelem miatt maradhatnak fenn addig, amíg a pártatlan ítélkezést végző világegyetemi ítélőszékek igazságszolgáltató és méltányosság gyakorló működésének eredményeként a döntés megszületik.
2:3.6 A Teremtő Fiak uralkodása a helyi világegyetemekben egyaránt jelent teremtést és szellemivé lényegítést. E Fiak a fokozatos halandói felemelkedésre kidolgozott paradicsomi terv hatékony végrehajtásának, a lázadók és a megtévesztett bölcselők jó útra térítésének szentelik magukat, ám amint mindeme szeretet-erőfeszítésük végleges és örök visszautasításba ütközik, akkor a megszüntetést elrendelő végleges határozatnak a Nappalok Elődeinek felügyelete alatt működő erők érvényt szereznek.
4. Az isteni irgalom
2:4.1 Az irgalom egyszerűen csak olyan, bölcsesség enyhítette igazságosság, mely a tökéletes tudásból, valamint annak teljes felismeréséből ered, hogy a véges teremtmények természetes gyengeségekkel és környezeti fogyatékosságokkal rendelkeznek. "A mi Istenünk tele van könyörülettel, ő kegyes, hosszútűrésű és bővelkedik az irgalomban." Ennélfogva "mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik", "mert az Úr bővelkedik a megbocsátásban." "Az Úr irgalmassága öröktől fogva mindörökké tart"; igen, "irgalmassága megmarad mindvégig". "Én vagyok az Úr, aki szeretetet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön, mert ezekben telik kedvem." "Nem szívem szerint verem és szomorítom meg az embernek fiát", mert én vagyok "az irgalmasságnak Atyja és minden vigasztalásnak Istene".
2:4.2 Az Isten eredendően kedves, természeténél fogva könyörületes és örökösen irgalmas. És soha sincs szükség arra, hogy bármiféle befolyás arra késztesse az Atyát, hogy ő a szeretetét gyakorol-ja. A teremtmény igénye teljesen elég ahhoz, hogy biztosítsa az Atya gyöngéd irgalmának és meg-mentő kegyelmének teljes kiáradását. Lévén, hogy Isten mindent tud az ő gyermekeiről, ezért könnyen meg tud nekik bocsátani. Minél jobban megismeri az ember a szomszédját, annál könnyebben meg tud neki bocsátani, sőt annál könnyebben képes megszeretni őt.
2:4.3 Csak a végtelen bölcsesség ítélőképessége révén képes a pártatlan Isten egyszerre és bármely adott világegyetemi helyzetben igazságot szolgáltatni és kegyelmet gyakorolni. A mennyei Atya sohasem kerül ellentétbe önmagával világegyetemi gyermekei miatt; Isten sohasem válik áldozatává feloldhatatlan magatartásbeli ellentmondásoknak. Isten mindentudása biztosan irányítja az ő szabad akaratát azon világegyetemi viselkedésforma megválasztásában, mely tökéletesen, egyidejűleg és egyenlő mértékben kielégíti az ő összes isteni sajátosságának és az örök természete végtelen tulajdonságainak igényeit.
2:4.4 Az irgalom nem más, mint a jóság és a szeretet természetes és szükségszerű következménye. A szerető Atya jó természete semmiképp sem engedi, hogy az Atya a világegyetemi gyermekei által alkotott csoportok minden egyes tagját ne részesítse könyörületes bánásmódban. Az örökkévaló igazságosság és az isteni könyörületesség együtt alkotja azt, amit az emberi tapasztalásban úgy nevezhetnénk, hogy méltányosság.
2:4.5 Az isteni irgalom eljárása révén a tökéletes és a tökéletlen világegyetemi szintek között méltányos egyensúly állítható fel. Az irgalom a Felsőség igazságossága, melyet a fejlődő véges helyzetekhez szabtak, az örökkévalóság pártatlansága, melyet úgy módosítottak, hogy az idő gyermekeinek legmagasabb rendű érdekei és világegyetemi jóléte érvényesülhessen. Az irgalom nem az igazságosság megsértése, hanem inkább egyfajta megértő felfogása a legfelsőbb igazságosságból fakadó igénynek, amint az méltányos formában kifejezésre jut az alárendelt szellemi lények és a fejlődő világegyetemek anyagi teremtményeinek irányában. Az irgalom a paradicsomi Háromság igazságossága, mely bölcsen és szeretőn szabatik ki az idő és a tér teremtésrészeinek számos értelmes lényére, amint az az Egyetemes Atya és minden Teremtő-társa mindentudó elméje és szabad akarata által isteni bölcsesség formájában kifejeződik és meghatároztatik.
5. Az Isten szeretete
2:5.1 "Az Isten szeretet"; ennélfogva az ő kizárólagos személyes hozzáállása a világegyetemi ügyekhez mindig is az isteni ragaszkodás válasza lehet. Az Atya eléggé szeret bennünket ahhoz, hogy életét nekünk adományozza. "Felhozza az ő napját mind a rosszakra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind az igazságtalanoknak."
2:5.2 Helytelen dolog azt gondolni Istenről, hogy a Fiainak áldozata vagy az alárendelt teremtményeinek közbenjárása veszi rá őt arra, hogy szeresse gyermekeit, "mert maga az Atya szeret titeket". Ezen atyai ragaszkodásból küldi az Isten a bámulatos Igazítót az emberekhez, hogy elméjükbe költözzön. Az Isten szeretete egyetemes; "jöhessen, aki csak akar". Ő "azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson". Ő "nem akarja, hogy némelyek elvesszenek".
2:5.3 A Teremtők jelentik a legelső kísérletet arra, hogy az ember megmenekülhessen az isteni törvények értelmetlen megszegésének rettenetes következményeitől. Az Isten szeretete eredendően atyai ragaszkodás; ezért fenyít minket néha "ő a javunkra, hogy szentségében részesüljünk". Még a legnagyobb megpróbáltatások közepette is emlékezzetek arra, hogy "minden nyomorúságainkban velünk részes ő is".
2:5.4 Isten a bűnösökhöz isteni jóindulattal viszonyul. Amint a lázadók visszatérnek a pártatlansághoz, kegyelemmel fogadtatnak vissza, "mert a mi Istenünk bővelkedik a megbocsátásban". "Én vagyok, aki vétkeiteket akarat szerint eltörli, és nem fogok emlékezni a bűneitekre." "Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk!"
2:5.5 Végeredményben az Isten jóságának legnagyobb bizonysága és az ő iránta érzett szeretetnek a legfőbb indoka az Atyától származó s az emberben lakozó ajándék - az Igazító, aki oly türelmesen várja ki az idejét annak, amikor végre mindketten örökre eggyé lesztek. Bár Istent nem találhatjátok meg keresve, ha viszont alávetitek magatokat a bennetek lakozó szellem vezetésének, akkor tévedhetetlen vezetőre tesztek szert, aki lépésről-lépésre, életről-életre, világegyetemeken át mutatja az utat, míg végül ott fogtok állni az Egyetemes Atya paradicsomi személyének színe előtt.
2:5.6 Mennyire esztelen dolog azért nem imádni Istent, mert az emberi természet korlátai és a ti anyagi teremtésrészetek fogyatékosságai miatt lehetetlen meglátnotok őt. Isten és ti közöttetek iszonyúan nagy az áthidalandó távolság (fizikai tér). Hasonlóképpen nagy a betöltendő szellem-különbözeti űr; de vonatkoztassatok el mindazon dolgoktól, melyek fizikai és szellemi értelemben elválasztanak benneteket az Isten paradicsomi személyes jelenlététől és gondoljátok át azt a magasztos tényt, hogy Isten bennetek lakozik; ő a maga módján már be is töltötte ezt az űrt. Elküldte a maga részét, az ő szellemét azért, hogy bennetek éljen és veletek együtt küzdjön amint örök világegyetemi létpályátokat befutjátok.
2:5.7 Nekem könnyű és kellemes dolog olyasvalakit imádnom, aki oly hatalmas és egyidejűleg oly ragaszkodóan elkötelezett az alacsonyrendű teremtményei felemelkedésében való segédkezésben. Természetes, hogy szeretem azt, aki a teremtésben és annak szabályozásában oly hatalmas, és aki ugyanakkor oly tökéletesen jó, és oly állhatatos annak a szeretetnek a gyakorlásában, mely állandóan körülvesz minket. Azt hiszem, hogy ugyanígy szeretném Istent mindaddig, amíg ily jó és ily irgalmas, még ha nem is volna oly nagy és hatalmas. Mi mind jobban szeretjük Istent a természete miatt, mint a bámulatos sajátosságai miatt.
2:5.8 Amint a Teremtő Fiakat és a nekik alárendelt intézőket szemlélem, ahogy hősiesen küzdenek a tér világegyetemeinek fejlődésével együtt járó számos időbeli nehézséggel, fel kell fedeznem magamban a világegyetemek e kisebb urai iránti mély és tiszteletteljes ragaszkodást. Végül is azt hi-szem, hogy mi mindannyian, beleértve a világok halandóit is, azért szeretjük az Egyetemes Atyát és az összes egyéb lényt is, legyenek azok isteni lényegűek vagy emberek, mert észleljük, hogy e személyiségek igazán szeretnek bennünket. A szeretetélmény nagyrészt egyfajta közvetlen válasz a szeretettség megtapasztalására. Az Isten irántam való szeretetének tudatában kötelességem feltétel nélkül viszontszeretni őt, még ha a felsőségi, véglegességi és abszolútsági tulajdonságaitól megfosztat-na is.
2:5.9 Az Atya szeretete végig követ bennünket most és az örök korszakok végtelen körén keresztül. Ha belegondoltok az Isten szerető természetébe, akkor csupán egyetlen ésszerű és természetes személyiségi válasz marad számotokra: egyre jobban megszeretitek az Alkotótokat; olyan ragaszkodással fogtok viseltetni Isten irányában, amely hasonlatos ahhoz, amint a gyermek viszonyul földi szülőjéhez; mert atyaként, valódi atyaként, igaz atyaként szereti gyermekeit, és így szereti az Egyetemes Atya a megteremtett fiait és leányait és mindörökkön így keresi az ő jólétüket.
2:5.10 Ám az Isten szeretete értelmes és előrelátó szülői ragaszkodás. Az isteni szeretet egyesült társulásban működik az isteni bölcsességgel és az Egyetemes Atya tökéletes természetének minden egyéb végtelen tulajdonságával. Az Isten szeretet, de a szeretet nem Isten. Az isteni szeretetnek a halandó lények irányában megnyilvánuló legnagyobb megnyilatkozása a Gondolatigazítók adományozásában tapasztalható, viszont az Atya szeretetének legnagyobb mérvű kinyilatkoztatását ti az ő Mihály Fiának az alászállásban eltöltött életében láthatjátok, amint a földön eszményi szellemi létet élt. Az emberben lakozó Igazító az, aki az Isten szeretetét minden egyes emberi lélek számára egyedivé teszi.
2:5.11 Olykor bizony csaknem fájdalmasak voltak azon erőfeszítéseim, hogy a szeretetet mint emberi szóképet használjam azon isteni ragaszkodás bemutatására, mellyel a mennyei Atya világegyetemi gyermekei iránt viseltetik. E fogalom, még ha az embernek a tisztelet és az odaadás halandóviszonylatú értelmezésében a legmagasabb rendű fogalmát testesíti is meg, túl gyakorta túlságosan is emberi viszonylatban használatos, mely viszonylat túl alantas ahhoz és teljesen alkalmatlan arra, hogy jellemezhető lenne az egyúttal az élő Istennek az ő világegyetemi teremtményei iránti páratlan ragaszkodásának a jellemzésére is használható szóval! Mily szerencsétlen dolog, hogy nem használ-hatok a paradicsomi Atya isteni ragaszkodásának igaz természetét és kivételesen csodálatos jelentőségét az emberi elmével megértetni képes fenséges és kizárólagos fogalmakat.
2:5.12 Amikor az ember szem elől veszíti a személyes Isten szeretetét, akkor Isten országa pusztán a jó országa lesz. Eltekintve az isteni természet végtelen egységétől, az Istennek az ő teremtményeivel való minden személyes kapcsolatának meghatározó jegye a szeretet.
6. Az Isten jósága
2:6.1 A fizikai világegyetemben megláthatjuk az isteni szépséget, az értelmi világban észlelhetünk örök igazságot, ám Isten jóságát csakis a személyes vallásos tapasztalás szellemi világában találjuk meg. Igaz lényegét tekintve a vallás nem más, mint az Isten jóságába vetett hitbizalom. Isten lehet nagy és abszolút, valamiképp még értelmes és személyes is, bölcseleti értelemben, viszont a vallásban Istennek erkölcsösnek is kell lennie; jónak kell lennie. Az ember félhet egy nagy Istent, de csak egy jó Istenben bízik meg és csakis ilyen Istent szeret. Isten e jósága az Isten személyiségének részét képezi, és ennek teljes kinyilatkoztatása csak az Istenben hívő fiak személyes vallásos tapasztalásában jelenik meg.
2:6.2 A vallás lényegéből következik, hogy a szellemtermészetű felsőbb világ tudatában van az emberi világ alapvető igényeinek, és válaszol is azokra. Az evolúciós vallás erkölcstanivá válhat ugyan, de csak a kinyilatkoztatott vallás válik igazán és szellemi értelemben erkölcsössé. Azt a régi felfogást, amelyben Isten egy felséges erkölcsiség uralta Istenség volt, Jézus leváltotta egy olyanra, melynek lényegét a szülő-gyermek viszony bensőséges-családias erkölcsiségének szeretetteljesen megható szintje alkotja, melynél gyöngédebb és szebb a halandói tapasztalásban nincsen.
2:6.3 Az "Istennek jósága a tévelygő embert megtérésre indítja". "Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék a fények Atyjától száll alá." "Jó az Isten; ő az emberi lelkek örök menedéke." "Könyörülő és irgalmas az Úr. Hosszú tűrő, és jósága és igazsága nagy." "Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki őbenne bízik." "Az Úr könyörülő és nagy-kegyelmes. Ő a szabadító Isten." "Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi lelki sebeiket. Ő az ember mindenható jótevője."
2:6.4 Az Istent mint király bírát meghatározó felfogás elősegítette ugyan egyfajta magas erkölcsi értékrend kialakulását és létrehozta a törvénytisztelő emberek csoportját, mint olyat, azonban az egyes hívőket szánalmasan bizonytalan helyzetbe hozta az Isten időbeli és örökkévalóságbeli helyzetét illetően. A későbbi héber látnokok azt hirdették Istenről, hogy ő Izráel Atyja; Jézus úgy nyilatkoztatta ki őt mint minden egyes emberi lény Atyját. Jézus élete a teljes halandói istenképet érzékfeletti módon világítja meg. Az önzetlenség a szülői szeretet sajátja. Isten nem úgy szeret, mint egy atya, hanem atyaként szeret. Ő minden világegyetemi személyiség paradicsomi Atyja.
2:6.5 A pártatlanság egyúttal azt is jelenti, hogy Isten a világegyetem erkölcsi törvényének forrása. Az igazságban úgy jelenik meg Isten, mint kinyilatkoztató, mint tanító. De a szeretet olyan ragaszkodást ad és kíván, olyan megértő közösséget keres, amilyen a szülő és a gyermek között is van. A pártatlanság lehet az isteni gondolat, ám a szeretet atyai viszonyulás. Az a téves feltételezés, miszerint Isten pártatlansága összeegyeztethetetlen a mennyei Atya önzetlen szeretetével, egyúttal feltételezte az egység hiányát az Istenség természetében és egyből a vezeklés tantételének kidolgozásához vezetett, ami egyfajta bölcseleti erőszak mind az Isten egységén, mind pedig az Isten szabad akaratán.
2:6.6 A szeretetteljes mennyei Atya, akinek szelleme földi gyermekeiben lakozik, nem osztott személyiség - úgy, mint egy igazságos és egy könyörületes - és nem is kíván meg közvetítői tevékenységet az Atya kegyének vagy megbocsátásának biztosítása céljából. Az isteni pártatlanságot nem szigorúan büntető igazságosság uralja; Isten atyaként meghaladja Istent, a bírát.
2:6.7 Isten sohasem haragvó, bosszúálló vagy mérges. Az igaz, hogy a bölcsesség gyakran háttérbe szorítja a szeretetét, míg igazságossága befolyásolja a könyörületessége visszafogásában. Pártatlan szeretete kénytelen mindig egyforma gyűlölettel megnyilvánulni a bűnnel szemben. Az Atya nem következetlen személyiség; az isteni egység tökéletes. A paradicsomi Háromságban az Isten mellérendeltjeinek örökkévaló azonosságai ellenére abszolút egység van.
2:6.8 Isten szereti a bűnöst és gyűlöli a bűnt: ezen állítás bölcseletileg igaz, ám Isten érzékfeletti személyiség, és személy csak egy másik személyt képes szeretni és gyűlölni. A bűn nem személy. Isten szereti a bűnöst, mert ő személyiség-valóság (magvában örökkévaló), míg a bűnhöz nem személyesen viszonyul, lévén a bűn nem szellemi valóság; nem személyes; ennélfogva csakis Isten igazságossága vesz tudomást annak létéről. Isten szeretete megmenti a bűnöst; Isten törvénye elpusztítja a bűnt. Az isteni természetnek e vonása láthatóan megváltozhat, ha a bűnös végül már teljesen azonosult a bűnnel, miként a halandói elme ugyancsak teljesen azonosul a benne lakozó szellem-Igazítóval. Az ilyen bűnnel-azonosult halandó ekkor természetében teljesen szellemtelenné (és emiatt személyiségében valótlanná is) válik, és mindezt követően megtapasztalja a lényének kihunyását. A valótlanság, beleértve még a teremtményi természet teljességének hiányos voltát is, nem létezhet örökké egy fejlődésileg valós és egyre szellemibb világegyetemben.
2:6.9 A személyiség-világban Isten szerető személyként fedezhető fel; a szellemi világban ő személyes szeretet; a vallásos tapasztalásban ő mindkettő. A szeretet felfedi az Isten önálló akaratát. Isten jósága alapul szolgál az isteni szabad akaratnak - a szeretetre való egyetemes irányultságnak, irgalom mutatásának, türelem kinyilvánításának és megbocsátás kínálásának.
7. Isteni igazság és szépség
2:7.1 Minden véges tudás és teremtményi ismeret viszonylagos. Az információ és az ismeret, még ha felsőbb forrásokból gyűjtötték is össze, csak viszonylag lehet teljes, csak helyi viszonylatban lehet pontos és csak személyi vonatkozásban lehet igaz.
2:7.2 A fizikai tények meglehetősen egységes mérvűek, viszont az igazság a világegyetem bölcseletében élő és alkalmazkodó tényező. A fejlődő személyiségek megnyilatkozásaikban csak részben bölcsek és csak viszonylag igazak. Csak annyira lehetnek bizonyosak a dolgukban, amennyire azt a személyes tapasztalásaik megengedik. Mindaz, ami egy adott helyen teljesen igaznak tűnik, egy másik teremtésrészben esetleg csak viszonylagosan igaz.
2:7.3 Az isteni igazság, a végső igazság egységes és egyetemes, viszont a szellemi dolgok története, ahogyan azt a különböző szférákból jövő számos egyed előadja, néha részleteiben változhat az ismeretek és a személyes tapasztalatok teljességében meglévő viszonylagosságtól, valamint e ta-pasztalások terjedelmétől és mértékétől függően. Jóllehet az Első Nagy Forrás és Középpont törvényei és rendelkezései, az ő gondolatai és viselkedési formái örökkévalón, végtelenül és egyetemesen igazak; ugyanakkor az, ahogyan ezek minden világegyetemre, csillagrendszerre, világra és teremtett értelemre alkalmaztatnak, illetőleg hozzájuk igazodnak, összhangban van a Teremtő Fiak azon terveivel és eljárásaival, melyeket e Fiak a világegyetemeikben tevékenykedve követnek, s összhangban vannak a Végtelen Szellem és minden más égi társszemélyiség helyi terveivel és eljárásrendjeivel is.
2:7.4 Az anyagelvűség hamis tudománya arra ítélné a halandó embert, hogy számkivetett legyen a világegyetemben. E részleges tudás magvában rossz; e tudás alkotója jó és rossz egyaránt. Az igazság csodálatos, mert egyszerre teljes egész és arányos. Az igazságot kereső ember az istenmód valós lényeg elérésére törekszik.
2:7.5 A bölcselők akkor követik el a legnagyobb hibát, amikor elcsábulnak az elvonatkoztatás téveszméjétől, abban, hogy figyelmüket a valóságnak egyetlen szempontjára irányítják és ezt követően erről az elszigetelt szempontról kijelentik, hogy az a teljes egész láttatására is alkalmas. A bölcs gondolkodó mindig azt az ötletes formatervet keresi, mely minden világegyetemi jelentés mögött ott van és az előtt létezik. A teremtő gondolat mindig megelőzi az alkotó tettet.
2:7.6 Az értelmi öntudat képes felfedezni az igazság szépségét, annak szellemi jellemzőjét, még-pedig nem kizárólag a fogalmainak a bölcseletileg következetes volta révén, hanem még inkább és annál bizonyosabban a mindig jelenlévő Igazság Szellemének tévedhetetlen válasza által. Boldogság ered az igazság felismeréséből, mert az megcselekedhető; megélhető. A csalódottság és a szomorúság azért követi a vétkezést, mert az, nem valóság lévén, a tapasztalásban nem észlelhető. Az isteni igazság legjobban annak szellemi sajátossága alapján ismerhető fel.
2:7.7 Az örökké tartó keresés célja az egyesülés, az isteni összetartozás megvalósítása. A kiterjedt fizikai világegyetem összetartozik a Paradicsom Szigetével; az értelmi világegyetem összetartozik az elme Istenével, az Együttes Cselekvővel; a szellemi világegyetem összetartozik az Örökkévaló Fiú személyiségével. De az elszigetelt tér-idő halandó az Atya Istennel tartozik össze azon a közvetlen kapcsolaton keresztül, mely a halandóban lakozó Gondolatigazító és az Egyetemes Atya között van. Az ember Igazítója Isten egy szilánkja, és e szilánk örökké az isteni egyesülés elérésére törek-szik; összhangban van és összetartozik az Első Forrás és Középpont paradicsomi Istenségével.
2:7.8 A legfelsőbb szépség érzékelése a valóság felfedezése és egységbe rendezése: Az isteni jóság felfedezése az örök igazságban, ez végleges szépség. Még az emberi művészetek bája is ennek az egységnek az összehangzásából ered.
2:7.9 A héber vallás nagy hibája az volt, hogy az Isten jóságát nem tudta társítani a tudomány tényszerű igazságával és a művészet megkapó szépségével. A polgárosultság fejlődésével, és lévén, hogy a vallás tovább haladt ugyanazon az úton, ahol az Isten jóságát túlhangsúlyozzák, valamint az igazságot viszonylagosan kizárják és a szépséget figyelmen kívül hagyják, bizonyos emberfajták esetében egyre erőteljesebben érvényesült az elszigetelt jóság elvont és szétbontott fogalmától való elfordulás hajlama. Az újkori vallás túlfeszített és elszigetelt erkölcsisége, mely képtelen megtartani számos huszadik századi ember odaadását és hűségét, visszanyerhetné rangját, ha az erkölcsi parancsolatain felül egyenlő mértékben ismerné el a tudomány, a bölcselet és a szellemi létezés igazsága-it, a fizikai teremtésrészek szépségét, az értelemre építő művészet báját és a nemes jellemfejlődés nagyságát.
2:7.10 E korszak vallási kihívása azoknak a messzire látó és előretekintő, valamint szellemi rálátással rendelkező férfiaknak és nőknek szól, akik a mindenségrendi igazság, világegyetemi szépség és isteni jóság kibővített és megfelelően összerendezett korszerű fogalmaiból egy új és vonzó élet-felfogást mernek felépíteni. Egy ilyen új és pártatlan erkölcsiség-látomás igénybe fogja venni mind-azt, ami az emberi elmében jó, és kihívást jelent majd mindannak, ami az emberi lélekben a legjobb. Az igazság, a szépség és a jóság isteni valóság, és amint az ember a szellemi létben egyre feljebb jut, az Örökkévalónak e legfelsőbb jegyei egyre inkább összehangolódnak és egyesülnek Istenben, aki a szeretet.
2:7.11 Minden igazság - legyen az anyagi, bölcseleti vagy szellemi - egyaránt szép és jó. Minden valós szépség - legyen az anyagi művészet vagy szellemi arányosság - egyaránt igaz és jó. Minden nemes jóság - legyen az akár személyes erkölcsiség, társadalmi igazságosság vagy isteni segédkezés - egyformán igaz és szép. A test és az elme egészsége, valamint a boldogság valójában az igazság, a szépség és a jóság egységbe rendeződését alkotja, amint az az emberi tapasztalásban összekeveredve megjelenik. Az eredményes életvitel eme szintjei energiarendszerek, idearendszerek és szellemrend-szerek egyesülésén keresztül jelennek meg.
2:7.12 Az igazság következetes, a szépség megkapó, a jóság állhatatossá tevő. És amint a valós dolgok ezen értékei személyiségi tapasztalásban összehangolódnak, az eredmény bölcsesség határolta és hűség korlátozta magasabb rendű szeretet lesz. A teljes világegyetemi felkészítés valós célja az, hogy a világok elszigetelt gyermeke jobban ráhangolódjon a kiteljesedő tapasztalásának egyre nagyobb valóságaira. A valóság véges az emberi szinten és végtelen és örökkévaló a felsőbb és isteni szinteken.

5. Az Atya legfelsőbb uralma
3:5.1 Az Egyetemes Atya a Havona-utáni teremtésrészekkel való kapcsolatában az ő végtelen ha-talmát és végleges fennhatóságát nem közvetlen átörökítés révén, hanem inkább a Fiain és a nekik alárendelt személyiségeken keresztül gyakorolja. És mindezt Isten az ő saját szabad akarata szerint teszi. Az így átruházott bármely hatalmat, ha adott esetben ez az isteni elme döntése, Isten képes közvetlenül is gyakorolni; de mint uralomgyakorlásra, ilyen cselekedetre csak akkor kerül sor, ha a felruházott személyiség méltatlanná vált az isteni bizalomra. Ilyen esetekben és ilyen vétekkel szembesülve, valamint az isteni hatalom megőrzésének korlátain belül az Atya mindenkitől függet-lenül és az ő saját választásából következő parancsainak megfelelően cselekszik; és e választás min-dig is tévedhetetlenül tökéletes és végtelenül bölcs.
3:5.2 Az Atya a Fiain keresztül uralkodik; a vezetők a világegyetemi szervezeten át végighúzódó folytonos láncot alkotnak, melynek végén a Bolygóhercegek állnak, akik az Atya hatalmas országa-iban az evolúciós szférák beteljesülésének útját egyengetik. Nem pusztán költői megnyilvánulás az a megállapítás, hogy: "A föld az Úré, s annak bősége is." "Ő dönt királyokat és tesz királyokat." "A Fenségesek uralkodnak az emberek országain."
3:5.3 Az emberi szív ügyeiben az emberek nem feltétlenül találják meg mindig az Egyetemes Atya útját; de egy bolygó viselkedésében és végzetében az isteni terv mindig érvényre jut; a bölcses-ség és a szeretet örökkévaló célja győzedelmeskedik.
3:5.4 Jézus mondta: "Az én Atyám, aki azokat adta nékem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből." Amint az Isten közel határtalan teremtésösszességé-nek számos munkájára rápillantotok és mindennek elképesztő hatalmasságát szemlélitek, akkor, ha esetleg nem is tudjátok felfogni az ő elsődlegességét, mindenképpen el kell fogadnotok őt, mint a minden dolgok paradicsomi középpontjában biztosan és örökkön-örökké uralkodót és mint az összes értelmes lény jótevő Atyját. Csak "egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van és mindnyájatokban munkálkodik", "ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn".
3:5.5 Az élet bizonytalanságai és a lét megpróbáltatásai semmiben sem mondanak ellent az Isten egyetemes fennhatóságának. Minden evolúciós teremtményi életet bizonyos elkerülhetetlen dolgok nehezítenek meg. Vegyük a következőket:

3:5.6 1. Vajon a bátorság - az erős jellem - kívánatos? Akkor viszont az embernek nehézségekkel való megbirkózást és csalódásokkal való szembenézést követelő kör-nyezetben kell növekednie.
3:5.7 2. Vajon a felebaráti szeretet - az embertársaitok szolgálata - kívánatos? Ak-kor viszont az élettapasztalatnak társadalmi egyenlőtlenségeket megnyilvánító hely-zetek előállásáról kell gondoskodnia.
3:5.8 3. Vajon a remény - a nemes bizalom - kívánatos? Akkor viszont az emberi tapasztalásnak állandóan a biztonságérzet hiányával és rendszeresen visszatérő bi-zonytalanságokkal kell szembesülnie.
3:5.9 4. Vajon a hit - az emberi gondolat legfelsőbb szintű bizonyossága - kívána-tos? Akkor viszont az emberi elmének abba a nehéz helyzetbe kell kerülnie, hogy mindig csak kevesebbet tudhat, mint amennyit hinni képes.
3:5.10 5. Vajon az igazság szeretete és a hajlandóság, hogy kövessük azt, vigyen bármerre is, kívánatos? Akkor viszont az embernek vétekkel terhelt és a gazság meg-nyilvánulására mindig lehetőséget adó világban kell felnőnie.
3:5.11 6. Vajon az eszményelvűség - az isteni megközelítésének felfogása - kívána-tos? Akkor viszont az embernek olyan környezetben kell küzdenie, ahol a jóság és a szépség csak viszonylagos, és amely környezet a jobb dolgok eltántoríthatatlan eléré-sére késztet.
3:5.12 7. Vajon a hűség - a legfelsőbb rendű kötelesség magunkénak tekintése - kí-vánatos? Akkor viszont az embernek az árulás és elpártolás lehetősége mellett kell előrehaladnia. Az állhatatosság értékét az elbukás benne foglalt veszélye jelenti.
3:5.13 8. Vajon a nagylelkűség - az önzetlenség szelleme - kívánatos? Akkor vi-szont a halandó embernek egy folyton és erőszakosan elismerést és tiszteletet követe-lő önnön valóval kell együtt élnie. Elhagyható sajátélet hiányában az ember nem len-ne képes az isteni élet lendületes választására. Az ember sohasem tehetne szert igaz-ságosságra, ha nem létezne magvábanvaló rossz, mely felemeli és elválasztja a jót azzal, hogy éles ellentétet képez vele.
3:5.14 9. Vajon a gyönyör - a boldogság kielégülése - kívánatos? Akkor viszont az embernek olyan világban kell élnie, ahol a fájdalom választhatósága és a szenvedés valószínűsége mindig jelenlévő élményelvi lehetőség.

Jézushoz vezető út 1.
2 évvel ezelőtt egyszer találkoztam egy nővel.
aki adott nekem egy könyvet.Soha nem olvastam
bele, A múlt héten viszont kezem ügyébe került és elolvastam.
Szeretnék leírni belőle néhány fejezetet.Íme az első

Isten szeretete az emberek iránt

A természet és a kinyilatkoztatás egyaránt bizonyságot tesz
Isten szeretetéről.Mennyei Atyánk kútforrása az életnek,
a bölcsességnek és az örömnek.Tekintsünk csak a természet csodálatos és fenséges műveire:gondoljunk arra ,mily nagyszerűen
alkalmazkodnak nemcsak az ember, hanem minden élőlény szükségleteihez.A napfény és az eső, mely felüdíti és megtermékenyíti a földet.A hegyek,a völgyek és a tengerek mind az Alkotó szeretetéről beszélnek.Isten az ,aki teremtményeinek kielégíti mindennapi szükségleteit.A zsoltáríró
csodálatosan fejezi ki ezt a gondolatot a következő szavakkal:
,,Mindenki szemei Tereád vigyáznak, és te idejében megadod eledelünket.Megnyitod a Te kezedet és megelégítesz minden élőt ingyen'' (Zsolt 145:15-16)
Isten szentnek és boldognak teremtette az embert: a gyönyörű
föld, ahogy Isten mindenható kezéből kikerült, a bukás és az átok legkisebb nyomát sem hordta magán.Csak az isteni törvények,a szeretet törvényének áthágása hozta a romlást és a halált a világra.Ámde Isten végtelen szeretete még a bűnt kísérő szenvedésekés nyomorúságok közepette is megnyilatkozik.Meg van írva hogy Isten az ember miatt átkozta meg a földet (1Móz 3:17).
A tövisek és a tüskék, az akadályok és megpróbáltatások,melyek az emberi létet fáradságossá és gondterhelté teszi, kizárólag javunkat célozzák.Isten üdvtervében a szükséges nevelő eszközök egy részét képezik.Hogy általuk a bűn következtében oly mélyre süllyedt,elbukott emberiség újra felemelkedjen.Bár bűnbe süllyedt a világ,de mégsem teljes a nyomor és gond siralomvölgye.Magában a természetben is megtaláljuk a remény vigasz hírnökeit.Még nőnek a virágok a töviseken, és a tüskéket rózsák fedik.
,,Isten a szeretet'' ezt hirdeti minden virág és fűszál!A madarak zengő éneküket hallatják, a törékeny virágok tökéletes szépségükben kellemes illatukkal töltik be a levegőt, az erdő magas fái üde zöld, dús lombozatukkal, mind mind hangos bizonyítékai Isten szeretetteljes atyai gondoskodásának és vágyának hogy gyermekeit boldoggá tegye.
Isten lényege Igéjében nyilatkozik meg.Amikor Mózes kérte:
,,....Mutasd meg nékem a Te dicsőségedet'' (2móz 33:18)
az Úr így válaszolt: ,,Megteszem, hogy az én dicsőségem a te orcád előtt menjen el..'' (2Móz 33:19)Ez az Ő dicsősége:
,,És az Úr elvonult őelőtte és kiáltott:Az Úr, az Úr irgalmas és kegyelmes Isten,késedelmes a haragra,nagy irgalmasságú és igazságú.Aki irgalmas marad ezer íziglen:megbocsát hamisságot, vétket, bűnt''(2Móz 34:6-7)
Jónás hasonló szavakkal juttatta kifejezésre érzelmeit mondván:
,,Tudtam hogy te irgalmas és kegyelmes Isten vagy,nagy türelmű és nagy irgalmasságú''(Jón 4-2)

Az Úr eget és földet betöltő szeretetének megszámlálhatatlan bizonyítékaival von magához.A természet művei és a legbensőségesebb lelki kötelék által, melyeket az emberi szív átérezhet és átélhet,igyekezett magát kijelenteni nekünk:ám mindezek csak tökéletlenül mutatják be végtelen szeretetét.Mert mindezen világos és érthető bizonyítékok ellenére is úgy elvakította a jónak ellensége az emberek értelmét,hogy csak félelemmel és rettegéssel tekintenek Istenre,akit szigorú és engesztelhetetlen Úrnak képzelnek.
Sátán félrevezette az emberiséget,hogy Istenben olyan lényt lásson akinek a legfőbb tulajdonsága a szigorú igazságosság,aki hajthatatlan bíró és kegyetlen hitelező.Olyan lénynek tüntette fel az Alkotót,aki bizalmatlan szemekkel néz az emberek gyengéire,hogy azonnal lesújtson rájuk ítéleteivel.
Jézus épp ezért jött a földre,hogy eltávolítsa a sötét árnyat, mely istennek irántunk érzett végtelen szeretetét elfedte.
Isten fia a mennyből jött, hogy nekünk az Atyát kijelentse.
,,Az Istent soha senki nem látta:az egyszülött Fiú,aki az Atya keblében van,az jelentette ki Őt'' (Jn1:18). Senki sem ismeri a Fiút,csak az Atya; az Atyát sem ismeri senki,csak a Fiú,és akinek a Fiú akarja megjelenteni'' (Mt 11:27)
Mikor egyik tanítványa kérte Őt; ,,Uram,mutasd meg nékünk
az Atyát''(Jn14:8)-Jézus így felelt: ,,Annyi idő óta veletek vagyok,és mégsem ismertél meg engem,Filep?Aki engem látott,látta az Atyát:mi módon mondod azért Te;hogy mutasd meg nékünk az Atyát?''(Jn14:9)
Földi küldetését Jézus így vázolta:Az Úr ,,felkent engem,hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem,hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat'' (Lk 4:18).Ebből állt az ő munkája.Szertejárt,jót tett,és meggyógyította mindazokat ,kik a gonosz hatalmába kerültek.Egész falvak és városok voltak melyekben többé nem volt hallható a betegek sóhaja és panasza,mert rajtuk áthaladva,minden beteget meggyógyított.Művei bizonyságot tettek isteni küldetéséről.Szeretet ,irgalmasság és mélységes részvét nyilatkozott meg életének minden cselekedetében.Szíve a könyörület bensőséges érzelmével kereste az embereket.
Emberi természetet vett magára, hogy annál inkább megérthesse és megközelíthesse a mi szükségleteinket.
A legszerényebb és legmegvetettebb emberek sem féltek hozzá közeledni.Még a kisgyermekek is vonzódtak felé.Szívesen ültek lábaihoz és térdeire;örömmel néztek kifejezésteljes arcába,mely sugárzott a szeretettől.
Jézus az igazság egyetlen szavát sem hallgatta el, de azért mindig szeretettel beszélt.Az emberekkel való mindennapi kapcsolata közben tapintatos,figyelmes,gondos,és szeretetteljes volt.Sohasem volt udvariatlan vagy barátságtalan, sohasem ejtett ki ok nélkül kemény szót, és senki örömét nem rontotta el hiába.Megmondta az igazságot de mindig szeretetteljesen.
Sosem ítélt el emberi gyengeségeket,de a legkeményebben megrótta és elítélte a képmutatást, a hitetlenséget és az igazságtalanságot;de ezt is könnyes szemmel és fájdalmas hangon tette.Sírt Jeruzsálem felett, ama város felett melyet oly nagyon szeretett, de mégis vonakodott elfogadni Őt.aki az út, az igazság,és az élet.Bár Jeruzsálem lakói elvetették Őt,az Üdvözítőt,mégis könyörülő szeretettel tekintett rájuk.Önmegtagadó gondoskodó és féltve szerető életet élt.Szemében minden lélek becses volt.Miközben isteni fenségét és méltóságát mindvégig megőrizte,mégis mindig a leggyengébb szeretettel hajolt le Isten családjának tagjaihoz.Minden emberben veszendő lelket látott,kinek megmentését küldetésként tekintette.Ez a Megváltó jelleme,miként életében is megnyilatkozott.Ez az Isten jelleme is.Az Atya szívéből fakadnak az isteni irgalmasság folyamai is, amelyek Krisztusban nyilatkoztak meg és szétáradnak az egész emberiségre.Jézus irgalmas, szeretetteljes Üdvözítő, a testben megjelent Isten.Krisztus azért élt ,szenvedett és halt meg a kereszten hogy bennünket megváltson.A ,,fájdalom embere'' lett , hogy bennünket örökkévaló öröm részeseivé tegyen.
Isten megengedte, hogy szeretett Fia,kiben az igazság és a kegyelem teljessége lakozott,leírhatatlan dicsőségű világból erre a bűnöktől megromlott és megmérgezett világra jöjjön,melyet a halál és az átok homályba borít.Megengedte az Atya, hogy az ő szerető keblét, a szent angyalok imádatát elhagyja, és helyette gyalázatot,megalázást sőt még gyűlöletet és halált is szenvedjen. ,,Békességünknek büntetése rajta van,és az Ő sebeivel gyógyultunk meg'' (Ésa 53:5) Lásd őt a puszta magányban, a Getsemánéban és a kereszten,hol Isten bűntelen Fia magára vette a bűn terhét.Ő aki Istennel egy volt,
lélekben átélte azt a rettenetes szakadást,melyet a bűn okoz Isten és az ember között.Ez kényszerítette ajkát ilyen fájdalmas kiáltásra :,,Én Istenem,én Istenem! Miért hagytál el engemet?'' (Mt27:46) A bűn felmérhetetlen terhének és a léleknek Istentől való elszakadásának érzete törte meg Isten Fiának szívét.
Krisztus azonban nem azért szánta rá magát erre a nagy áldozatra, hogy a mennyei Atyánk szívét irántunk való szeretetre ébressze ,vagy Őt az emberiség megmentésére és megváltására késztesse.Nem,nem!! ,,Úgy szerette Isten e világot,hogy az Ő egyszülött Fiát adta'' érte (Jn3:16) Isten nem a nagy engesztelő áldozat következtében szeretett minket,hanem ellenkezőleg; azért hozta az áldozatot mert szeret bennünket.Krisztus volt a közvetítő, aki által végtelen szeretetét bűnbe süllyedt világra áraszthatta.Mert ,,Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot'' (2Kor 5:19).
Isten együtt szenvedett Fiával:a Getsemáné lelki gyötrelmeiben és a Golgota halálküzdelmeiben Megváltónk lefizette váltságunk árát.Jézus így szólt: ,Azért szeretett engem az Atya,mert én leteszem az én életemet hogy újra felvegyem azt''(Jn 10:17)
Ezzel azt kívánja mondani: Atyám annyira szeret benneteket,hogy még engem is jobban szeretett azért ,mert életemet áldozom fel a ti megváltásotokért;életem feláldozása által a ti képviselőtök és kezesetek lettem;bűneiteket,áthágásaitokat és vétkeiteket magamra vállaltam,miáltal Atyám kedveltje vagyok.Áldozatom által vált lehetővé, hogy Isten igazságossága megmaradjon,és a Jézusban hívő bűnös is megigazuljon.
Egyedül Isten Fia végezhette el megváltásunk művét,mert csak az egyszülött Fiú,aki az Atya keblében volt, tudta Őt nekünk kijelenteni.Csakis Ő,aki az isteni szeretet nagyságát és mélységét önmaga is ismerte,nyilatkoztathatta ki.Krisztusnak az elesett emberiségért hozott végtelen nagy áldozatán kívül semmi sem lett volna képes méltón kifejezni mennyei Atyánknak a bűnbe süllyedt emberiség iránti szeretetét.
,,Mert úgy szerette Isten e világot hogy az Ő egyszülött Fiát adta'' Nem csak azt engedte meg hogy az emberek között éljen,bűneiket hordja, és kereszthalált szenvedjen,hanem teljesen a bűnbe süllyedt emberiségnek adta Őt.Krisztus saját tapasztalataiból ismerte meg az emberiség vágyait és szükségleteit.Isten egyszülött Fia elszakíthatatlan kötelékkel fűzte össze magát az emberek fiaival.Ezért ,,nem szégyelli őket atyjafiainak hívni'' (Zsid 2:11) Ő áldozatunk,szószólónk és testvérünk lett,aki az Atya trónja előtti emberi formában és örök időkre eggyé lett velünk, akiket megváltott...Emberfiává lett.Mindezt azért tette hogy a bűn fertőjéből és lealacsonyító voltából megmentse és felemelje,hogy Isten szeretetét sugározhassa, és részesülhessen a megszentelt élet örömeiben.
Megváltásunk ára-mennyei Atyánk végtelenül nagy áldozata, aki Fia életét áldozta értünk-ébresszen bennünk nemes, magasztos eszményeket arra nézve, hogy mivé lehetünk Krisztus által.Amikor János ,az ihletett apostol, látta a mennyei Atya szeretetének nagyságát és mélységét e veszendő világ iránt,félelemmel és imádattal telt el; és nem találva megfelelő szavakat arra, hogy e szeretet bensőséges voltát kifejezze, felszólította a világot, hogy figyelmét erre irányítsa.,,Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk''' (1Jn 3:1) Micsoda értékeket nyer ez által az ember! A bűn következtében az emberek Sátán alattvalói lettek, de Krisztus engesztelő áldozatában való hit által Ádám és fiai ismét Isten gyermekeivé lehetnek. Az emberi természet felvételével Krisztus felemelte az elesett emberiséget, olyannyira, hogy a vele való összeköttetés által tényleg méltók lehetnek az ,,Isten gyermekei'' elnevezésre.
Ez a szeretet páratlan! A mennyei Király gyermekeinek neveztetünk.Ó,mily becses ígéret!A legmélyebb elmélkedésre méltó dolog!Még ha minden emberi kötelék megszűnik is,
ha barát baráthoz hűtlen lesz, ha az anyák megszűnnek gyermekeiket szeretni,ha az ég és a föld elmúlnak,Isten hozzánk való szeretete soha meg nem változik.Ez a gondolat meghódítja a lelket,és a szívet Isten akaratának rendeli alá.Minél többet foglalkozunk a kereszt fényében Krisztus jellemével.annál több kegyelmet.gyengédséget,és megbocsátást látunk egybefonódva igazsággal és jósággal.Annál érthetőbben és világosabban felismerhetjük Isten végtelen és örökkévaló szeretetének megszámlálhatatlan bizonyítékait, és annál inkább megérthetjük azt a bensőséges, szívbéli részvétet, amely az anyának elveszett gyermeke utáni szerető sóvárgását is végtelelenül felülmúlja.

A Zarándok útja

Sziasztok.

Szeretnék egy nagyon nagyon jó filmet megosztani
veletek. Aminek a címe a ,,Zarándok útja''
ami egy könyvből készült 1675-ben írta John Bunyan.
Tényleg nagyon szeretném ha lenne valaki aki végignézi.
Még én is csak a felénél járok de úgy érzem ezt muszáj
megosztanom veletek.

A film darabokra van szedve,YouTube-on
végig lehet nézni.

Zarándok útja 1. rész
http://www.youtube.com/watch?v=osuAh-UtSoY&feature=related

Jó szórakozástSmile

A Hold

Egy nagyon érdekes film a hold felszínéről.
Sok sok elgondolkodtató tény, bizonyíték,és kép
a Holdunk igazi felszinéről.

Marsi városok
Forrás:

http://mestereink.network.hu/blog/spiritualis-mestereink-klub-hirei/marsi-varosok

Marsi városok



Kutatási anyag 2002-ből





A nagyhatalmak politikai(!) egyezséget kötöttek, melyben kölcsönösen megtiltják egymás számára a rnem földi eredetű tárgyakr1; kutatását, jogtalan katonai előnyszerzés elkerülése végett. A tudósok számára hivatalosan csak az idegen világok elektromágneses spektrumú üzenetének vétele, küldése és kutatása megengedett. Persze botorság lenne azt hinni, hogy a különböző nem földi civilizációk egymás között ilyen hullámokon társalognak, ezért nincs is az ilyen kutatásoknak eredménye. (CETI, SETI, OSMA, OSPA stb.) Természetesen az nem feltételezhető, hogy a nagyhatalmak ezt az egyezményt be is tartják. (Pont ezt tartanák be?) Időnként azonban repedés támad a titkolódzás sűrű függönyén, s azon beáramlik a fény.



Ez év áprilisában a NASA a saját és a CNN hírszolgálatát felhasználva nyilvánosságra hozta: a marsi sziklák felszínét klorofill-tartalmú anyag borítja. Általános iskolai tanulmányaink szerint ez egyet jelent: a Marson (minimum) növényi élet van, hiszen a növényi zöld színtestek éppen klorofill-tartalmuk révén képesek a napfény energiáját felhasználva oxigént termelni, valamint felépíteni saját szöveteiket. A magyar lapok talán ötsoros kis rövidhírben számoltak be minderről, a televíziós hírműsorok valószínűleg be sem mondták. Sok-sok hírt ennél a közlésnél jóval érdekesebbnek és említésre méltóbbnak találtak, pedigr30;

Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity01.jpg

1. ábra. A Mars déli pólusa közelében látható rhálózatszerű gerinccsoportr1;.

Pedig ezzel a bejelentéssel az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Repülésügyi- és Űrhivatala lényegében beismerte (és ezzel a kormánya is, hiszen a NASA lényegében kormányszerv), hogy a Mars vonatkozásában évtizedek óta, hmr30; legalábbis mellébeszél. Beismerte, hogy a felszínről készített fotókat szándékosan átszínezték (ahogy azt egy korábbi írásomban bemutattam), hogy a marsi légkörre vonatkozó adatokat pontatlanul közölték, félrevezető tájékoztatás adtak a marsi fényviszonyok kapcsán, a mesterséges alkotásokról készített fényképeket (arc, város, piramisok, obszervatóriumok, stb.) átpixelték, beszemcsézték, szándékosan rontottak a felbontásukon, egyszóval mindent elkövettek, hogy az előbb említett mesterséges alakzatok felismerhetetlenek legyenek. Szerencsére nem végeztek alapos munkátr30;.

Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity02.jpg

2. ábra. A Cydonia térségben látható városrom geometriai elrendezése.

Mindezekért a dolgokért talán még haragudni sem szabadna rájuk, hiszen létezik a fent említett egyezmény, amely hivatalosan megtiltja a NASA tudósai számára, hogy rnem földi eredetű tárgyakr1; után kutassanak. Mindent meg kell tehát tenniük még a gyanú elhárítására is, hogy az általuk felküldött űrszondák bármit is találtak, ami mesterségesnek tűnhet. Hiszen egy nem (mai, földi) emberkéz-alkotta piramis ugyanúgy rnem földi eredetű tárgyr1;-nak minősül, mint a Föld és a Hold Lagrange-pontjaiban elhelyezett idegen űrszondák, vagy a Naprendszer különböző égitestjein felállított űrbázisok, stb. Amit pedig nem szabad kutatni, az ugye hivatalosan nem is létezik, ellenkező esetben esetleg másnak kedve szottyanna kicsit alaposabban körülnézni bolygószomszédunkon, vagy távolabbr30;

Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity03.jpg

3. ábra. A marsi alakzatok tájolásakor felhasznált szent értékek.

A marsi intelligens élet nyomairól elsőként az 1920-as évek elején fogott rádiójelzés tudósított. A néhány évvel később elkészített megfejtés szerint ezek egyértelműen vészjelzések. A sorban a következő ismert állomást a Mariner-9 űrszonda 4209-7 jelű felvétele jelentette, az egyenlítői terület 186.4 hosszúsági fokáról. A mesterséges alakzat átmérője néhány tucat kilométernek bizonyult és erőteljes hősugárzást bocsátott ki. Szintén amerikai marsszonda sugározta a földre a vörös bolygó déli sarkvidékének közelében található különös, rhálózatszerű gerinccsoportr1; képét. (1. ábra.) A felvétel 2900 km magasságból készült. A geológusok a legnagyobb szakértelműk bevetésével sem tudták elmagyarázni, vajon hogyan keletkezhetnek egymásra merőleges vetődések oly módon, hogy az egyik kéregmozgás következtében a másik, korábban létrehozott alakzat, nem tűnik el. Vagyis, képtelenek voltak meggyőző magyarázatot adni a képen látható alakzat mesterséges volta ellen.

Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity04.jpg

4. ábra. A Fobosz-2 szovjet űrszonda által 1989-ben lefényképezett felszín alatti marsi város.

A marskutatás következő állomását a Viking űrszondák 1976-tól kezdődő küldetése jelentette. Ekkor készültek el az első jól ismert felvételek a marsarcról és a piramisokról. A mellékelt képeken (2. és 3. ábra) a Cydonia térség objektumai láthatók, a köztük lévő távolság szent számai és szent szögei feltüntetésével. Ha semmi mást nem vennénk figyelembe, mint azt, hogy ezek az értékek a földi mérnökök számára tízezer éveken voltak az építkezések alapszámai, már akkor gondolkodóba kellene esnünk. Számítógépes szakemberek egyértelműen bizonyították, hogy az említett alakzatok mesterségesek. Cáfolat vizsgálati módszerük és eredményeik ellen évtizedek alatt sem született, a tudósvilág részéről csak a puszta tagadás volt a legfőbb érv.

Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity05.jpg

5. ábra. Az MGS űrszonda felvétele az egyik betemetett marsi városról.

A Fobosz-2 szovjet űrszonda sem maradt adós a különleges felvételekkel. A Mars Phobosz holdja közelében lefényképezett egy idegen űrhajót, majd a Mars felszínére vetődő különböző ismeretlen űrhajók árnyékait, és egy marsi várost is (4. ábra). Ez utóbbit infravörös kamerája is rögzítette, s ez alapján kiderült, hogy az objektum a felszín alatt található, s tekintélyes mennyiségű hőt bocsát ki. A mesterséges eredetet ellen mindössze annyi rcáfolatotr1; hoztak fel, miszerint holmi fantáziálásról van szó.

Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity06.jpg Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity07.jpg

6. ábra. Horgonyszerű alakzat a Mars felszínén.

7. ábra. Az Alba Patera caldera térségében lefotózott marsi város.

A következő korszak a Mars Global Surveyor űrszonda felvételeinek sugárzásával kezdődött az 1990-es évek végén. Betemetett marsi városok soráról kaptunk érdekesebbnél-érdekesebb képeket. A 37. marskörüli keringése alkalmával kapta kameravégre az egyik eltemetett várost a déli szélesség 18.89 és a keleti hosszúság 33.71 fokánál (5. ábra). Első ránézésre talán fel sem tűnik semmi, de amikor alaposabban szemügyre vesszük, feltűnnek a perui inka városok környékén alkalmazott teraszos földművelés nyomai, valamint az egyéb szabályos alakzatok. Mint ahogy azt már megszoktuk, a képet erősen teleszórták szemcsékkel, hogy avatatlanok minél kevesebb részletet ismerhessenek fel. Azonban Steve Wingate mégis rábukkant arra, amire nem lett volna kívánatosr30;

Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity08.jpg Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity09.jpg

8. ábra. Völgyzáró gáthoz hasonló építmény.

9. ábra. Talán egy stadion?

Még a marsi intelligens élet nyomait elszántan kutatók sem tudnak egyértelműen alátámasztható magyarázatot adni az egyik MGS képen látható horgonyszerű formációra (6. ábra.). A kép még a NASA kutatóit is meglephette, hiszen elfelejtették lerontani a minőségét. Az mindenesetre eléggé nyilvánvaló, hogy ilyen szabályos, és a környezetétől ennyire különböző alakzatot nem a szél ereje vájta ki a marsi homokbólr30;

Egy-két szabályos alakzat a természet szeszélye folytán is kialakulhat. A Marson azonban korántsem ez a helyzet. Az MGS űrszonda további eltemetett várost is lefotózott az Alba Patera caldera térségében (7. ábra). A kép felbontása 1.4 m. A város mintegy 7 km hosszú. Az egyes épületek méretei a közönséges családi házétól egészen a futballstadionéig terjed. A város egyes részeit jelenleg is homok és por fedi, azonban távolabbi területei is felbukkannak az erősebben erodált részeken, míg más részek alaposabb elemzése azt sugallja, hogy az épületek a felszín alatt folytatódnak. Az is egyértelműen igazolható, hogy az épületek szabályos blokkjai a környezetben található anyagoknál jóval keményebb kőzetek felhasználásával készültek. Arra ugye vajmi kevés az esély, hogy a szél szabályos épületeket faragjon ki az általa hurcolt homok és por erejét felhasználva, pedig ezt szeretnék elhitetni velünkr30;

Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity10.jpg Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity11.jpg

10. ábra. A MOC #04205 sorozatszámú eredeti felvétel az egyik marsi városról.

11. ábra. A MOC #04205 felvétel kontrasztosított változata.

Ahogyan az előző felvételt, úgy a következőt is elfelejtették átpixelezni. Így egy újabb marsi várost vehetünk alapos elemzés alá. A kép szintén az MGS jóvoltából jutott el hozzánk, 1999. április 30-án készült, s a Mars déli szélesség 5.95 és keleti hosszúság 72.53 fokánál található területet mutatja 4.79 méteres képpontonkénti felbontással. A felvétel sorozatszáma: MOC #04205 (10 ábra). Holger Isenberg bukkant rá a Marsról érkező felvételek tanulmányozása során. A képen egyértelműen épületek láthatók, szélességük 40 és 200 méter közötti, magasságuk pedig 10 és 100 méter közé esik. Meglehetősen furcsa geológiai eseményeknek kellett volna a Marson bekövetkeznie ahhoz, hogy ilyesfajta épületek megszülethessenek!

Számítógépes technikát felhasználva a kép kontrasztja jelentősen javítható (11. ábra). A város főutcája majdnem párhuzamos a Mars egykori Egyenlítőjével. (A bolygót valószínűleg egy hatalmas kisbolygóbecsapódás zökkentette ki megszokott helyzetéből, s ez a katasztrófa vezetett a marsi fejlett civilizáció majdnem teljes pusztulásához.) Sőt, hajdanán a marsi egyenlítő szinte egybeesett a bolygó mágneses egyenlítőjével, a város tájolása tehát korántsem lehetett a véletlen műve (12. és 13. ábra).

Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity12.jpg Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity13.jpg

12. ábra. A város fő építési vonalai.

13. ábra. A város fő építési vonalai a szent szögek bejelölésével.

Az egyes alakzatok felismerésének megkönnyítésére Isenberg körberajzolta őket, s így már sokkal ismerősebbnek tűnik valamennyi, főleg azok számára, akik az inka, a maja és az egyiptomi kultúrát és építészeti technikát behatóbban is elemezték. Láthatunk citadellát, lépcsős piramist, tetején templommal. Az épületek egyes részei láthatóan folytatódik a por- és homokréteg alatt. Feltárásukra azonban mostanában kevés az esély, hiszen hivatalosan nem is léteznekr30;

Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity14.jpg

14. ábra. Az egyik templom erősen nagyított képe.

A városfal délkeleti részén két épület található, közöttük 5-10 méter magas átjáróval. Tőlük északra lapos épület található, valamint a főutca túloldalán egy kis épület, csúcsos tetővel. A főutcát egy 100 méter magas kúpos építmény zárja a város északkeleti részén. Az északi térségben található épületek közül kettő is erősen emlékeztet a közép-amerikai piramisokra, az ismert négyszögletes templomokkal a csúcsukon. Az egyik templom erősen nagyított képén a gyakorlott megfigyelő még a két bejárati ajtót is megfigyelheti (14. ábra).

Leírás: http://www.freeweb.hu/aranylaci/marscity/marscity15.jpg15. ábra. Ismeretlen eredetű és rendeltetésű építmény az egyik ismeretlen marsi városban.

Egy további marsi városról csak ez a parányi képrészlet érhető el jelenleg (15. ábra). Nehéz volna bármiféle széljárással vagy eróziós folyamattal, netán különleges geológiai aktivitással magyarázni létrejöttét! Tetszik nem tetszik, nagyhatalmi egyezmény ide vagy oda, ez (is) bizony mesterséges alkotás!

A fotókon látott építész-technikai megoldások alapján a marsi civilizáció valahogy kifejezetten emberszerűnek tűnik. Más kérdés, hogy ez az emberszerű civilizáció milyen karriert futott be a Marson, vagy még azelőtt, hogy a Marsra került, vagy azután, hogy elhagyta a Marsot. Mindenesetre egyet tudunk: 1923-ban valakik vészjelzéseket sugároztak valamelyik marsi városból a Föld felé. Ki tudja hány ezredéve figyelték szülőbolygónkat, míg civilizációnk eljutott a fejlődésnek arra a fokára, amikor már képes volt elegendően nagy rádió-vevőkészülékeket építeni a szomszédos bolygóról érkező jelek fogadására. Amikor a jeleket pedig végre megfejtették, hihetetlen arányú űrverseny kezdődött a Mars elérésére.

A válaszokat talán sohasem ismerhetjük meg, pedig a marslakók por és homok által félig eltemetett városai romjaiból sok mindent megtudhatnánk talán önmagunkról is, ha egyesek nem próbálnának meg mindent elkövetni ennek megakadályozásárar30;

Babits Mihály
Babits Mihály: Zsoltár férfihangra

Tudod, hogy érted történnek mindenek mit busulsz?
A csillagok örök forgása néked forog
és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog
a te bűnös lelkedért.

Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs.
Madárka tolla se hull ki ég se zeng föld se remeg,
hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg,
aki téged meg nem ért.

Mert kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket,
hogy benned teljesedjenek; s korok történetét
szerezte meséskönyvedül s napba mártotta ecsetét,
hogy kifesse lelkedet.

Kinek színezte a hajnalt, az alkonyt, az emberek arcát? Mind teneked!
És kinek kevert sorsokat és örömet és bánatot,
hogy gazdag legyen a lelked? És kinek adott
annyi bús szerelmeket,szerelmek bűnét és gyászát?
S hogy bűn és gyász egysúlyú legyen,
eleve elosztott számodra szépen derűt és borút,
sorsot és véletlent, világ nyomorát, ínséget, háborút,
mindent a lelkedre mért öltöny gyanánt:

Úgy van! eónok zúgtak, tengerek száradtak,
hogy a lelked: legyen.
Császárok vétkeztek, seregek törtek, hogy megkapd azt a bút,
amit meg kellett kapnod, és világok vihara fútt a te bűnös lelkedért!

Mert ne gondold, hogy annyi vagy, amennyi látszol magadnak,
mert mint látásodból kinőtt szemed és homlokod, úgy nagyobb
részed énedből, s nem ismered föl sorsod és csillagod
tükörében magadat,

és nem sejted hogy véletleneid belőled fakadnak,
és nem tudod hogy messze Napokban tennen erőd
ráng és a planéták félrehajlítják pályád előtt
az adamant rudakat.

(1918. ápr.)


Babits Mihály: Ádáz kutyám

Ádáz kutyám, itt heversz mellettem.
Amióta a gazdád én lettem,
ez a hely a legjobb hely tenéked:
nem érhet itt semmi baj se téged.
Rajtam csügg a szemed, hív imádás
együgyű szálán csügg, boldog ádáz.

Mert boldog ki jámborul heverhet
valami nagy, jó hatalom mellett.
S te jámbor vagy, bár olykor asszonykád
bosszújára megrablod a konyhát
s csirkét hajszolsz vadul a salátás
ágyakon át: jámbor, noha r11; Ádáz.

Elcsavarogsz néha messze innen,
el is tévedsz kóbor hegyeinkben;
avagy titkos kalandjaid vannak.
Ág tép, gonosz ebek rád rohannak,
zápor is lep, szőröd-bőröd átáz:
ázva, tépve jössz vissza, kis Ádáz.

Visszajössz, mert ugyan hova mennél?
Hol lehetne egyéb helyed ennél?
Szimatodból ezer láthatatlan
ösvény vezet téged mindenhonnan
hívebben, mint bennünket a látás:
minden ösvény idevezet, Ádáz.

Tudod, hogy itt valaki hatalmas
gondol veled, büntet és irgalmaz,
gyötör olykor, simogat vagy játszik,
hol apádnak, hol kínzódnak látszik:
de te bízol benne. Bölcs belátás,
bízni abban, kit nem értünk, Ádáz.

Óh, bár ahogy te pihensz lábamnál,
bizalommal tudnék én is Annál
megpihenni, aki velem játszik,
hol apámnak, hol kínzómnak látszik,
égi gazda, bosszú, megbocsátás,
s úgy nem értem, mint te engem, Ádáz!



r0;Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.r1; (Jakab 1:20)

Ingyen ölelés kampány


Van egy videó amit szeretnék megosztani veletek.

http://www.youtube.com/watch?v=vr3x_RRJdd4&feature=player_embedded#at=191

A szabadságról

Igaz és hamis szabadság

A luciferi lázadásból eredő összes kellemetlen probléma közül egyből sem fakadt több nehézség, mint abból, hogy az éretlen evolúciós halandók nem képesek különbséget tenni az igaz és a hamis szabadság között.

Az igaz szabadság a korszakokon át mutatott törekvés, és az evolúciós fejlődés jutalma. A hamis szabadság az időbeli vétek és a térbeli rossz jelentette ravasz mesterkedés. A tartós szabadság az igazságosság az értelem, az érettség, a testvériesség és a méltányosság ,valóságában mutatkozik meg.

A szabadság a mindenségrendi létezés önpusztító eljárása akkor, ha annak mozgatója értelemhiányos, korlátlan és ellenőrizetlen. Az igaz szabadság egyre szorosabban kötődik a valósághoz és mindig tekintettel van a társadalmi igazságosságra, a mindenségrendi méltányosságra, a világegyetemi testvériességre és az isteni kötelezettségekre.

A szabadság öngyilkos, ha elszakad az anyagi igazságosságtól, az értelmi méltányosságtól, a társadalmi türelemtől, az erkölcsi kötelességtől és a szellemi értékektől. A szabadság nem létezhet a mindenségrendi valóságtól függetlenül, és az összes személyiségi valóság az isteniség-viszonyának mértékével áll arányban.

A zabolátlan saját akarat és a szabályozatlan önkifejezés egyenlő a legteljesebb önzőséggel, a nem-istenszerűség csúcsával. A sajátlényeg társított és egyre kiteljesedő meghódítása nélkül a szabadság nem más, mint az önös halandói képzelgés egyfajta koholmánya. A saját indíttatású szabadság fogalmi vágyálom, keserves csalódás. A szabadság ruhájába bújtatott szabadosság a nyomorúságos szolgaság előfutára.

Az igaz szabadság a valódi öntisztelet társa; a hamis szabadság az önimádat elválaszthatatlan kísérője. Az igaz szabadság az önuralom gyümölcse; a hamis szabadság önérvényesítésből eredő önteltség. Az önuralom önzetlen szolgálathoz vezet; az önimádat a mások kizsákmányolása felé visz, mert az ilyen, hibát vétő egyén önmagát felmagasztalva hajlamos a helyes utat feláldozni azért, hogy jogtalan hatalmat birtokoljon társai felett.

Még a bölcsesség is csak akkor isteni és biztonságos, ha annak hatóköre mindenségrendi és mozgatója szellemi.

Nincs nagyobb vétek, mint az a fajta önbecsapás, amikor az értelmes lények más lények feletti hatalom megszerzésére törekednek e személyek természetes szabadságától való megfosztása céljából. Az emberi méltányosság aranyszabálya kiált minden ilyen megtévesztés, méltánytalanság, önzőség és igazságtalanság ellen. Csak az igaz és valódi szabadság lehet összhangban a szeretet uralmával és a könyörületes segédkezéssel.

Hogy merészeli a saját akarattal rendelkező teremtmény társainak jogait csorbítani a személyes szabadság nevében, amikor a világegyetem Legfőbb Urai is irgalmas tiszteletet tanúsítanak az akarat ezen előjogai és a személyiség kibontakozási lehetőségei iránt! A feltételezett személyes szabadságának gyakorlása során egyetlen lénynek sincs joga a létezés azon előjogától bármely másik lényt megfosztani, mely előjogokat a Teremtők adományoztak és amelyeket a hozzájuk hű társak, beosztottak és alárendeltek is kellő tiszteletben tartanak.


forrás:http://www.urantia.org/hu/az-urantia-konyv/54-iras-lucifer-fele-lazadasbol-eredo-problemak

Érdekes olvasmány
Ezt a néhány sort egy könyvben találtam

forrás:
http://www.urantia.org/hu/az-urantia-konyv/53-iras-lucifer-fele-lazadas

A Lucifer-féle lázadás

53:0.1 LUCIFER a Nebadonból származó, kiváló elsőrendű Lanonandek Fiú volt. Számos csillagrendszerben szerzett tapasztalatokat a szolgálatban, csoportjának főtanácsosa volt, és bölcsessége, éleslátása és hatékonysága kiemelte a többiek közül. Lucifert a 37-es számon tartották nyilván a rendjében, és amikor a melkizedekektől a megbízatását megkapta, akkor a fajtájának hétezer egyede közül a legrátermettebb és a legkiválóbb száz személyiség közé tartozott. Egy ilyen nagyszerű kezdetet követően gonoszságok és vétkek során át elmerült a bűnben és ma azon három Csillagrendszer Fejedelem közé tartozik a Nebadonban, akik engedtek az önös késztetésnek és megadták magukat a helytelenül értelmezett személyi szabadság álokoskodásának r12; a világegyetemi engedelmesség elutasításának és a testvéri kötelességek semmibevételének, a mindenségrendi kapcsolatok iránti vakságnak.

53:0.2 A Nebadon világegyetemben, Krisztus Mihály működési területén a lakott világoknak tízezer csillagrendszere létezik. A Lanonandek Fiak teljes történelmében ezen ezer csillagrendszerben és a világegyetemi központokban végzett összes működésük során mindössze három Csillagrendszer Fejedelem szegült ellen a Teremtő Fiú kormányzásának.

1. A lázadás vezetői

53:1.1 Lucifer nem felemelkedő lény volt; ő a helyi világegyetem teremtett Fia volt, és azt mondták róla, hogy: rFeddhetetlen voltál útjaidban attól a naptól fogva, melyen teremtettél, míg gonoszság nem találtatott benned.r1; Sokszor tanácskozott az edentiai Fenségesekkel. És Lucifer az rIsten szent hegyénr1;, a Jerusem igazgatási hegyén uralkodott, mert ő volt az elsőszámú vezetője egy 607 lakott világból álló nagy csillagrendszernek.

53:1.2 Lucifer csodálatos lény volt, kiváló személyiség; a világegyetemi hatásköri rangsorban közvetlenül a csillagvilági Fenséges Atyák után állt. Lucifer törvényszegése ellenére a neki alárendelt személyiségek tartózkodtak attól, hogy tiszteletlenséget és megvetést mutassanak vele szemben azt megelőzően, hogy Mihály az Urantián megtestesült volna. Még Mihály főangyala sem rvádolta őtr1; Mózes feltámadása idején, rhanem egyszerűen csak annyit mondott, hogy r18;feddjen meg téged az Ítélőr17;r1;. Az ilyen ügyekben ítélkezni ugyanis a felsőbb-világegyetemi vezetők, a Nappalok Elődei jogosultak.

53:1.3 Lucifer ma már a Satania bukott és címétől megfosztott Fejedelme. A tetszelgés a leginkább végzetes dolgok közé tartozik, még a mennyei világ magas személyiségei esetében is. Luciferről mondták: rSzíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcsességedet fényességedben.r1; A régi látnokotok írta, látván az ő szomorú állapotát: rMiként estél alá az égről, ó Lucifer, hajnal fia! Levágattál a földre, aki a világokat összezavarni merészeltél!r1;

53:1.4 Luciferről igen keveset hallottak az Urantián ama tény miatt, hogy főhadnagyát, Sátánt bízta meg az ügyeinek igazgatásával a bolygótokon. Sátán a lanonandekek ugyanazon elsőrendű csoportjába tartozott, azonban sohasem működött Csillagrendszer Fejedelemként; teljes lényével csatlakozott a luciferi felkeléshez. Az rördögr1; nem más, mint Kaligasztia, az Urantia Bolygóhercegének tisztségéből eltávolított, a lanonandekek második rendjébe tartozó Fiú. Amikor Mihály húsvér testben az Urantián tartózkodott, akkor Lucifer, Sátán és Kaligasztia szövetkezve igyekezett azon, hogy az alászállási küldetése kudarcot valljon. De ők vallottak teljes kudarcot.

53:1.5 Abaddon volt Kaligasztia kíséretének vezetője. Követte urát a lázadásban és végig az urantiai lázadók elsőszámú vezetője maradt. Belzebub a hűtlen köztes teremtmények vezetője volt, aki szövetséget kötött a hitszegő Kaligasztia erőivel.

53:1.6 A sárkány pedig mindezen rossz személyek jelképi ábrázolása lett. Mihály győzelmét követően rGábriel lejött a Szalvingtonról és hosszú időre megkötötte a sárkányt (az összes lázadó vezért)r1;. A jerusemi szeráf-lázadókról írták: rÉs az angyalokat, akik nem tartották meg első állapotukat, hanem elhagyták lakóhelyüket, a nagy nap ítéletére a sötétség erős bilincseire vetette.r1;

2. A lázadás okai

53:2.1 Lucifer és első helyettese, Sátán, több mint ötszázezer évig uralkodott a Jerusemen, amikor szívükben kezdtek szembefordulni az Egyetemes Atyával és az ő akkori kormányzó Fiával, Mihállyal.

53:2.2 A Satania csillagrendszerben nem uralkodtak olyan furcsa vagy különleges viszonyok, melyek lázadást vetítettek volna előre vagy annak kedveztek volna. Úgy hisszük, hogy az ötlet Lucifer elméjében bukkant fel és ott öltött alakot, és hogy bárhol lett volna is, akkor is ilyen lázadást szított volna. Lucifer először Sátánnal közölte a terveit, de több hónapra volt szüksége ahhoz, hogy a rátermett és ragyogó társának elméjét mindezzel megfertőzze. Mihelyt azonban a lázadó elveket elfogadta, a rsaját jogok és a szabadságr1; feltétlen és őszinte híve lett.

53:2.3 Soha senki nem sugallta Lucifernek a lázadást. A Mihály akaratával és az Egyetemes Atya terveivel való szembenállás részét képező saját jogok eszméje, mely szembenállásra az adott okot, ahogyan Mihály e terveket képviselte, Lucifer saját elméjében jelent meg. Viszonya a Teremtő Fiúval bensőséges és mindig szívélyes volt. Saját elméjének felmagasztalását megelőzően Lucifer sohasem adott hangot a világegyetemi igazgatással való elégedetlenségének. Hallgatása ellenére a szalvingtoni Nappalok Szövetsége több mint száz szabványéven keresztül jelezte az Uverszának, hogy Lucifer elméjében nincs béke. Erről tájékoztatták a Teremtő Fiút és a Norlatiadek Csillagvilági Atyáit is.

53:2.4 Ebben az időszakban Lucifer egyre bírálóbban viszonyult a világegyetemi igazgatás egész tervéhez, de mindig őszinte hűséget mutatott a Legfőbb Urak irányában. Az első nyílt hitszegésére Gábriel jerusemi látogatásakor került sor, s ez néhány nappal a Lucifer-féle Szabadság-nyilatkozat kihirdetése előtt történt. Gábriel olyannyira bizonyos volt a lázadás küszöbön álló kitörésében, hogy egyenesen az Edentiára ment abból a célból, hogy tanácskozzon a Csillagvilági Atyákkal a nyílt lázadás esetén foganatosítandó intézkedésekről.

53:2.5 Nagyon nehéz meghatározni a pontos okát vagy okait annak, amely végül a luciferi lázadáshoz vezetett. Mindössze egyetlen dologban vagyunk biztosak, s ez a következő: Bármi is volt az előzmény, az Lucifer elméjében bukkant fel. Lennie kellett egyfajta öntelt büszkeségnek, mely önmagát táplálva önáltatásig fajult, melynek eredményeként Lucifer egy időre tényleg meggyőzte magát arról, hogy a lázadás kitervelése ténylegesen a csillagrendszer, sőt a világegyetem javát szolgálja. Amikor a tervei odáig fejlődtek, hogy ez irányban minden hiú reménye szertefoszlott, már kétségkívül túl messzire jutott, semhogy az eredeti és bajkeverő büszkesége megálljt parancsolhatott volna neki. E tapasztalásban egyszer csak kétszínűvé vált, s a benne lévő rossz szándékos és akaratlagos bűnné változott. Hogy ez valóban így történt, azt tanúsítja e kiváló vezető későbbi viselkedése. Már régen felajánlották neki, hogy tanúsítson megbánást, de csak néhány beosztottja fogadta el a felajánlott kegyelmet. Az edentiai Nappalok Hűséges Követője a Csillagvilági Atyák felkérésére személyesen ismertette neki Mihály tervét e hírhedt lázadók megmentésére, azonban a Teremtő Fiú irgalmát mindig elutasította, mégpedig minden alkalommal egyre növekvő lenézéssel és megvetéssel.

3. A luciferi kiáltvány

53:3.1 Bármi volt is a bajok igazi forrása Lucifer és Sátán szívében, a lázadás végső kitörésére a Lucifer-féle Szabadság-nyilatkozat formájában került sor. A lázadók ügye három alapon nyugodott:

53:3.2 1. Az Egyetemes Atya valósága. Lucifer azt állította, hogy az Egyetemes Atya valójában nem is létezik, és hogy a fizikai gravitáció és a térenergia eredendően jelen van a világegyetemben, továbbá, hogy az Atya hitregéjét a paradicsomi Fiak találták ki azért, hogy az Atya nevében uralhassák a világegyetemeket. Tagadta, hogy a személyiség az Egyetemes Atya ajándéka. Még azt is állította, hogy a végleges rendű lények összejátszottak a paradicsomi Fiakkal az egész teremtés megtévesztése érdekében, ugyanis sohasem tértek vissza az Atya tényleges személyiségéről alkotott olyan egyértelmű fogalommal, amely úgy mutatná be őt, ahogyan a Paradicsomon érzékelhető. A tiszteletet és a tudatlanságot gátlástalanul kihasználta. A vád megdöbbentő, szörnyű és gyalázatos volt. A véglegesrendűek elleni eme burkolt támadás volt az, mely kétségkívül arra késztette később a felemelkedő létpolgárokat a Jerusemen, hogy kitartsanak és ellenálljanak a lázadók minden ajánlatának.

53:3.3 2. A Teremtő Fiú r12; Mihály r12; világegyetemi kormányzása. Lucifer amellett érvelt, hogy a helyi csillagrendszerek kapjanak önállóságot. Vitatta a Teremtő Fiú, Mihály jogát a Nebadon feletti fennhatóságra, melyet holmi feltételezett paradicsomi Atya nevében gyakorol, továbbá vitatta annak jogosságát is, hogy Mihály minden személyiségtől e nem látható Atya számára hűséget követel. Azt állította, hogy a teljes istenimádati terv nem más, mint ügyes húzás a paradicsomi Fiak felmagasztalására. Hajlott arra, hogy Mihályt mint Teremtő-atyját elismerje, viszont nem fogadta el úgy, mint Istenét és igaz urát.

53:3.4 A legelszántabb támadást a Nappalok Elődeinek r12; az ridegen hatalmasságoknakr1; r12; azon joga ellen indította, hogy beleavatkozhatnak a helyi csillagrendszerek és világegyetemek ügyeibe. E vezetőket zsarnokoknak és bitorlóknak bélyegezte. Arra ösztönözte követőit, hogy higgyenek abban, hogy e vezetők egyike sem avatkozhat bele a hazai ügyek vitelébe, ha az emberek és az angyalok bátran kiállnak magukért és elszántan követelik a jogaikat.

53:3.5 Azt vallotta, hogy a Nappalok Elődei ítéletvégrehajtóinak nem szabadna megengedni a helyi csillagrendszerekben való működést, már ha az ottani lakosok élni akarnak a függetlenségi jogukkal. Azt képviselte, hogy a halhatatlanság a csillagrendszerbeli személyiségek eredendő sajátsága, hogy a feltámadás természetes és önmagától végbemenő, és hogy minden lény örökké fog élni, kivéve, ha a Nappalok Elődeinek ítéletvégrehajtói önkényesen és igazságtalanul közbeavatkoznak.

53:3.6 3. Támadás a felemelkedő halandók képzésének egyetemes terve ellen. Lucifer azt képviselte, hogy túlságosan is sok időt és energiát fordítanak azon tervre, hogy alaposan felkészítsék a felemelkedő halandókat a világegyetemi igazgatási elvekre, azon elvekre, melyek állítása szerint erkölcstanilag kifogásolhatók és tévesek. Tiltakozott azon korszaknyi hosszúságú program ellen, melynek célja a tér halandóinak felkészítése valamiféle ismeretlen végzetre, és a véglegességet elért lények testületének jerusemi jelenlétét úgy minősítette, mint annak bizonyítékát, hogy e halandók korszaknyi időt töltöttek el egy tisztán kitalált végzetre való felkészülés érdekében. Levezetés útján rámutatott, hogy a véglegességet elért lények olyan, nem dicsőbb sorsot nyertek el, mint hogy visszatérjenek a származásuk helyéhez hasonló szerény szférákra. Azt állította, hogy a túl sok fegyelmezéssel és a hosszadalmas felkészítéssel elrontották őket, és hogy ők valójában elárulták halandó társaikat, mert közreműködnek abban a leigázási tervben, melyben a felemelkedő halandók valamiféle hitregén alapuló örök végzetének képzetét erőltetik rá a teremtésösszességre. Azt képviselte, hogy a felemelkedők az egyéni önmeghatározás szabadságát élvezhessék. Kifogásolta és elutasította a halandói felemelkedésre vonatkozó, az Isten paradicsomi Fiai által hitelesített és a Végtelen Szellem által támogatott egész tervet.

53:3.7 És Lucifer ezzel a Szabadság-nyilatkozattal indította el a sötétség és a halál tobzódását.

4. A lázadás kitörése

53:4.1 A luciferi kiáltvány kiadására a Satania éves nagytanácskozásán, az üvegtengeren került sor, az összegyűlt jerusemi seregek jelenlétében, az év utolsó napján, urantiai időben mérve mintegy kétszázezer évvel ezelőtt. Sátán kihirdette, hogy imádhatók a világegyetemi térerők r12; legyenek azok fizikaiak, értelmiek vagy szellemiek r12; azonban engedelmességet fogadni csakis a tényleges és jelenlévő uralkodónak, Lucifernek szabad, aki az remberek és az angyalok barátjar1; és a rszabadság Istener1;.

53:4.2 A luciferi lázadás csatakiáltása a saját jogok volt. Egyik fő érvük az volt, hogy ha az önkormányzatiság jó és megfelelő a melkizedekek és egyéb csoportok számára, akkor az éppúgy jó mindenféle rendű értelem számára is. Merészen és következetesen kiállt az relme egyenlőséger1; és raz értelem testvériséger1; mellett. Azt képviselte, hogy minden kormányzatnak a helyi bolygóra kell szűkítenie a hatáskörét és mindezek önkéntes szövetségének hatásköre pedig a helyi csillagrendszerre legyen érvényes. Minden egyéb felügyeletet megengedhetetlennek tartott. Megígérte a Bolygóhercegeknek, hogy világukat legfőbb megbízottakként irányíthatják. Nem ismerte el a jogalkotó tevékenységek székhelyének a csillagvilági központot és érvénytelennek tekintette az igazságszolgáltatási eljárásoknak a világegyetemi fővárosban való lefolytatását. Amellett érvelt, hogy mindeme kormányzati feladatköröket a csillagrendszeri fővárosokba kell összpontosítani, továbbá fel kell állítani azok saját törvényhozói testületét, és meg kell szervezni azok saját bíróságait Sátán felügyelete alatt. Úgy rendelkezett, hogy a lázadó világok hercegei hasonlóképpen cselekedjenek.

53:4.3 Lucifer egész igazgatási testülete egységesen átállt és nyilvánosan esküt tettek, mint a rfelszabadított világok és rendszerekr1; új vezetője kormányának tagjai.

53:4.4 Noha korábban két lázadás is volt a Nebadonban, azok távoli csillagvilágokban törtek ki. Lucifer szerint e felkelések azért voltak sikertelenek, mert az értelmek többsége nem követte a vezetőit. Amellett érvelt, hogy a rtöbbség uralkodjonr1;, s hogy raz elme tévedhetetlenr1;. Nyilvánvalóan a világegyetemi vezetők által a neki adott szabadság éltette a gyalázatos mesterkedéseinek jelentős részét. Szembeszállt minden felettesével; ők látszólag mégsem vettek tudomást a dolgairól. Teljes cselekvési szabadságot kapott álnok tervének végrehajtásához, melynek útjába nem gördítettek akadályt és nem is hátráltatták azt.

53:4.5 Az igazság eljövetelének irgalmas késlekedésében Lucifer annak bizonyítékát látta, hogy a paradicsomi Fiak kormánya képtelen a lázadás megfékezésére. Nyíltan szembeszállt Mihállyal, Immanuellel és a Nappalok Elődeivel, és pimasz, kihívó magatartást tanúsított velük szemben, majd pedig rámutatott arra tényre, hogy a válasz hiánya fényes bizonyítéka a világegyetemi és felsőbb-világegyetemi kormányok tehetetlenségének.

53:4.6 Gábriel személyesen jelen volt mindezen pártos fejleményeknél és csak annyit felelt, hogy a kellő időben majd szólni fog Mihály nevében, és hogy minden lény szabadon és befolyástól mentesen dönthet; hogy ra Fiaknak az Atya nevében működő kormánya csakis az önkéntes, őszinte és az álokoskodásnak nem engedő hűségre és odaadásra tart igénytr1;.

53:4.7 Lucifernek megengedték, hogy teljes egészében felépítse és alaposan megszervezze lázadó kormányzását, mielőtt Gábriel egyáltalán hozzálátott volna ahhoz, hogy szembeszálljon az elszakadás jogával vagy hogy ellenlépéseket tegyen a lázadó hírveréssel szemben. A Csillagvilági Atyák azonban e hűtlen személyiségek cselekvési hatáskörét azonnal a Satania csillagrendszerre korlátozták. Mindazonáltal e késedelmi időszak nagy próba és megmérettetés elé állította az egész Satania hűséges lényeit. Néhány évig általános volt a zavar, és nagy felfordulás uralkodott a lakóvilágokon is.

5. Az összeütközés természete

53:5.1 A sataniai lázadás kitörését követően Mihály tanácskozott paradicsomi testvérével, Immanuellel. A meghatározó jelentőségű megbeszélést követően Mihály bejelentette, hogy ugyanazt a politikát fogja követni, melyet a hasonló felkelések esetében a múltban is alkalmazott, vagyis a be nem avatkozás politikáját.

53:5.2 E lázadás idején, valamint a két korábbi alkalmával a Nebadon világegyetemben még nem volt abszolút és személyes fennhatósága senkinek sem. Mihály isteni jogon uralkodott, mint az Egyetemes Atyától kirendelt kormányzó, de nem úgy, mintha ezt a saját jogán tenné. Ekkor még előtte állt az alászállási létpálya teljesítése; ekkor még nem rendelkezett rminden hatalommal a mennyben és a földönr1;.

53:5.3 A lázadás kitörésétől kezdve addig a napig, amikor a Nebadon teljhatalmú urának nyilvánították, Mihály sohasem szállt szembe Lucifer lázadó erőivel; urantiai időben mérve csaknem kétszázezer évig hagyta, hogy a maguk útját járják. Krisztus Mihály ma már bőven elegendő hatalommal és hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a hűtlenség effajta kitörését azonnal, sőt akár véglegesen is kezelni tudja, viszont abban kételkedünk, hogy e teljhatalom arra késztetné, hogy másként járjon el, ha egy ilyen felkelés esetleg kitörne.

53:5.4 Lévén, hogy Mihály a döntése szerint tartózkodott a luciferi lázadás elleni tényleges harctól, ezért Gábriel összehívta az irányítása alá tartozó törzskart az Edentián, és a Fenségesekkel való tanácskozást követően átvette a Sataniához hű seregek feletti parancsnokságot. Mihály a Szalvingtonon maradt, míg Gábriel a Jerusemre ment, és az Atyának r12; ugyanazon Egyetemes Atyának, akinek személyét Lucifer és Sátán tagadta r12; ajánlott szférán új minőségében hivatalosan is megmutatkozott a hűséges személyiségek összegyűlt sokasága előtt, és felmutatta Mihály lobogóját, a teremtésösszesség Háromsági kormányzásának anyagi jelvényét, a fehér alapon három égszínkék egyközepű kört.

53:5.5 Lucifer jelvénye egy fehér alapon vörös kört ábrázoló lobogó volt, mely vörös kör a belsejében egy fekete teli kört tartalmazott.

53:5.6 rÉs lett a mennyben háborúskodás; Mihály parancsnoka és az ő angyalai harcoltak a sárkánnyal (Luciferrel, Sátánnal és a hitszegő hercegekkel); és a sárkány és a lázadó angyalok küzdöttek, de nem diadalmaskodtak.r1; E rmennyei háborúr1; nem olyan fizikai csata volt, ahogyan az efféle harcot az Urantián elképzelik. A küzdelem első időszakában Lucifer folyamatosan szónokolt a bolygó fogadótermében. Gábriel a közelben létesített főhadiszállásról szüntelenül megválaszolta a lázadói álokoskodásokat. A szférán jelenlévő különféle személyiségek, akik még nem voltak biztosak a választásban, a vitában a két oldalról elhangzott érveket figyelve jutottak döntő elhatározásra.

53:5.7 De e mennyei háború nagyon is szörnyű és igencsak valóságos volt. Ugyan nem jellemezték a test test elleni küzdelemnek az éretlen világokon szokványos embertelenségei, azonban a küzdelem jellege sokkal halálosabb volt; az anyagelvi harcban a testi élet forog veszélyben, de a mennyei háborúban az örök élet a tét.

6. Egy állhatatos szeráfparancsnok

53:6.1 Számos személyiség sok nemes és lelkesítő példát mutatott az odaadásra és a hűségre azon időközben, mely az ellenségeskedés kitörése és az új rendszerúr és kíséretének megérkezése között eltelt. De az odaadásból eredő összes vitéz hőstett közül a legmegindítóbbnak a bátor Manotiának, a sataniai főparancsnokságon parancsnokhelyettesi beosztásban szolgáló szeráfnak a viselkedése számított.

53:6.2 A lázadás jerusemi kitörésekor a szeráfi seregek vezetője Lucifer ügye mellé állt. Ez kétségkívül megmagyarázza, hogy a negyedik rendbe tartozók közül, a csillagrendszeri ügyintéző szeráfok közül miért tévedtek meg oly sokan. A szeráfvezetőt szellemileg elvakította Lucifer kiváló személyisége; viselkedése elbűvölte a mennyei lények alacsonyabb rendjeit. Egyszerűen nem voltak képesek felfogni, hogy egy ilyen káprázatos személyiség egyáltalán megtévedhetett.

53:6.3 Nem is olyan régen, a luciferi lázadás kitörése során szerzett tapasztalatai ismertetésekor mondta Manotia: rDe a legfelemelőbb pillanat a luciferi lázadással összefüggésben átélt azon borzongató kaland volt, amikor szeráfi parancsnokhelyettesként visszautasítottam, hogy a Mihály ellen tervezett támadásban részt vegyek; és az erős lázadók az összegyűjtött erőkkel az elpusztításomra törtek. Hatalmas felfordulás volt a Jerusemen, de egyetlen hű szeráf sem sérült meg.r1;

53:6.4 rKözvetlen felettesem vétsége következtében rám hárult a feladat, hogy mint a csillagrendszer zavarossá vált szeráfi ügyeinek címzetes igazgatója a jerusemi angyali seregek vezetését átvegyem. Erkölcsi támogatást kaptam a melkizedekektől, hatékony segítséget az Anyagi Fiaktól, cserbenhagyott a saját rendem egy jelentős csoportja, viszont nagyszerű támogatást nyújtottak a jerusemi felemelkedő halandók.r1;

53:6.5 rMivel a luciferi elszakadás eredményeként elkerülhetetlenül mi is kiszakadtunk a csillagvilági körökből, ezért a küzdelmünk sikere azon hírszerző testületünk hűségén múlott, akik segélykérésünket a közeli Rantulia csillagrendszerről az Edentiára továbbították; és úgy találtuk, hogy a rend uralma, a hűség értelme és az igazság szelleme magától győzedelmeskedett a lázadás, a saját jogok és az úgynevezett személyes szabadság felett; képesek voltunk folytatni a küzdelmet az új Csillagrendszer Fejedelemnek, Lucifer méltó utódának az eljöveteléig. És rögtön ezt követően kijelöltek a Melkizedek-megbízottak urantiai testületébe, mely felügyeletet gyakorol a hűséges szeráfi rendek felett az áruló Kaligasztia világán, aki a szféráját azon r18;felszabadított világok és egyenjogúsított személyiségekr17; újonnan kialakított rendszerének tagjává nyilvánította, melyeket a hírhedt Szabadság-nyilatkozatban Lucifer közreadott, amikor is felhívást intézett a r18;Satania rosszul vezetett és rosszul igazgatott világainak szabadságszerető, szabadgondolkodó és előretekintő értelmeihezr17;.r1;

53:6.6 Ez az angyal még most is az Urantián szolgál, a szeráfok társvezetői beosztásában.

7. A lázadás története

53:7.1 A luciferi lázadás az egész csillagrendszerre kiterjedt. Harminchét szakadár Bolygóherceg állt át kormányának nagyobb részével a főlázadó oldalára. Egyedül a Panoptián nem sikerült a Bolygóhercegnek a maga oldalára állítania az embereit. E világon a melkizedekek irányításával az emberek Mihály támogatására gyülekeztek. Ellanora, e halandó terület egyik fiatal asszonya vezette az emberi népeket, és azon a viszály-sújtotta világon egyetlen lélek sem állt Lucifer zászlaja alá. És a hű panoptiaiak azóta is az Atya szférájának és az azt körülvevő hét elkülönítő-világnak a felügyelőiként és építőiként szolgálnak a hetedik jerusemi átmeneti világon. A panoptiaiak nemcsak e világok valóságos őreiként tevékenykednek, hanem egyúttal Mihály személyes utasításainak megfelelően gondoskodnak a szférák szebbé tételéről is valamely jövőbeli cél és ismeretlen rendeltetés okán. E feladatot az Edentiára való útjuk során teljesítik.

53:7.2 Ebben az időszakban Kaligasztia az Urantián képviselte Lucifer ügyét. A melkizedekek ügyesen szembeszálltak a hitehagyott Bolygóherceggel, azonban a határtalan szabadságról szóló álokoskodások és a saját jogokra vonatkozó téveszmék mindig megtalálták a módját e fiatal és fejletlen világ kezdetleges népei félrevezetésének.

53:7.3 Az egész elszakadási hírverést személyes közreműködés útján kellett kifejteni, mert a távközlési szolgáltatást és a bolygóközi közléscsere minden alapvető formáját a csillagrendszeri kör felügyelőinek határozata alapján felfüggesztették. A felkelés tényleges kitörésekor a teljes Satania csillagrendszert elszigetelték mind a csillagvilági, mind pedig a világegyetemi köröktől. Ez idő alatt az összes bejövő és kimenő üzenetet a szeráfi közvetítők és a Független Hírvivők továbbították. A bukott világokhoz vezető köröket szintén elvágták annak érdekében, hogy Lucifer ne használhassa e széles csatornát gyalázatos tervének kivitelezéséhez. És e köröket mindaddig nem állítják helyre, míg a lázadók vezetői a Satania határain belül élnek.

53:7.4 Ez Lanonandek lázadás volt. A helyi világegyetemi fiak felsőbb rendjei nem csatlakoztak a Lucifer-féle elszakadási mozgalomhoz, bár a lázadó bolygókon tartózkodó élethordozók némelyikét bizonyos fokig befolyásolta a hűtlen hercegek szította lázadás. A Háromságot-elért Fiak egyike sem tért rossz útra. A melkizedekek, a főangyalok és a Ragyogó Estcsillagok mind hűek maradtak Mihályhoz, és Gábriellel együtt derekasan küzdöttek az Atya akaratának és a Fiú uralmának érvényesítése érdekében.

53:7.5 Egyetlen paradicsomi származású lény sem vált hűtlenné. A Független Hírvivőkkel közösen főhadiszállást építettek ki a Szellem világán és végig az edentiai Nappalok Hűséges Követőjének vezetése alatt működtek. A békéltetők egyike sem vált hitehagyottá, és a Mennyei Adatrögzítők közül sem tért senki rossz útra. A Morontia Társak és a Lakóvilági Tanítók közül azonban sokan megtévedtek.

53:7.6 A legfelsőbb szeráfi rendből egyetlen angyal sem veszett el, de a következő rendbe, a felsőbb rendbe tartozóknak egy jelentős csoportját a lázadók becsapták és megtévesztették. A harmadik vagy felügyelő angyali rend néhány tagját úgyszintén félrevezették. Azonban a legszörnyűbb csapás a negyedik csoportot, az intéző angyalokat, a rendszerint a csillagrendszeri központokon teljesítendő szolgálatra beosztott szeráfokat sújtotta. Manotia csaknem a kétharmadukat megmentette, de kevéssel több mint egyharmaduk követte a vezetőiket a lázadók soraiba. Az intéző angyalokhoz tartozó összes jerusemi kerub egyharmada a hűtlen szeráfjukkal együtt veszett el.

53:7.7 A bolygók angyali segítői, vagyis azok közül, akiket az Anyagi Fiak mellé osztottak be, mintegy egyharmadot csaptak be a lázadók, és az átmenetben segédkezőknek csaknem a tíz százalékát tévesztették meg. János ezt jelképesen látta, amikor a nagy vörös sárkányról azt írta: rÉs a farka végigsepert a menny csillagainak harmadrészén, és a sötétségbe vetette azokat.r1;

53:7.8 A veszteség az angyali sorokban volt a legnagyobb, de leginkább az alacsonyabb rendű értelmek csatlakoztak a pártütéshez. A 681.217 sataniai Anyagi Fiú közül kilencvenöt esett áldozatul a luciferi lázadásnak. A köztes teremtmények nagy számban vesztek oda azokon a bolygókon, ahol a Bolygóherceg Lucifer ügye mellé állt.

53:7.9 Sok tekintetben e lázadás volt a Nebadonban a legkiterjedtebb és legszörnyűbb minden hasonló esemény közül. E felkelésben több személyiség vett részt, mint a másik kettőben együttesen. És a változhatatlan ellenszenv okán Lucifer és Sátán ügynökei még a gyermekek felkészítő tanodáit sem kímélték a véglegesrendűek oktatási bolygóján, sőt inkább arra törekedtek, hogy az evolúciós világokról irgalomból kimenekített eme fejlődő elméket is megrontsák.

53:7.10 A felemelkedő halandók sérülékenyek voltak, de jobban ellenálltak a lázadók álokoskodásainak, mint az alacsonyabb rendű szellemek. Noha az alacsonyabb rendű lakóvilágokon sokan elbuktak azok közül, akik még nem érték el a teljes eggyé kapcsolódást az Igazítójukkal, mégis a felemelkedési terv bölcsességét dicséri, hogy a Jerusemen működő, sataniai felemelkedési létpolgársággal rendelkezők közül egy sem vett részt a luciferi lázadásban.

53:7.11 Az egész Nebadonban a mennyei értelmek minden elképzelhető csoportjából óráról órára és napról napra nyugtalan figyelők tódultak a hírközlő állomásokra, s nagy figyelemmel kísérték a sataniai lázadásról szóló híreket és ujjongva fogadták a folyamatosan közreadott híreket a felemelkedő halandók töretlen hűségéről, akik a melkizedekek vezetése alatt sikeresen ellenálltak mindazon körmönfont, rossz erők együttes és a térnyerésre irányuló erőfeszítéseinek, mely erők oly gyorsan gyülekeztek az elszakadás és a bűn zászlói alatt.

53:7.12 Csillagrendszer-időben mérve a rmennyei háborúr1; kezdetétől számított több mint két évbe telt, míg Lucifer utóda elfoglalhatta a helyét. De végül eljött az új Fejedelem, aki kíséretével az üvegtavon szállt le. Én a Gábriel által mozgósított tartalékosok között voltam az Edentián, és jól emlékszem Lanaforge első üzenetére, melyet a Norlatiadek Csillagvilági Atyjának küldött. Az üzenet így szólt: rEgyetlen jerusemi polgár sem veszett oda. Minden felemelkedő halandó túlélte a viharos megpróbáltatást és a komoly megmérettetésből nyertesként és győzedelmesen emelkedett ki.r1; És a Szalvingtonra, az Uverszára és a Paradicsomra is eljutott a megnyugtató üzenet, miszerint a halandói felemelkedés túlélési tapasztalása adja a legnagyobb biztonságot a lázadás ellen és ez a legjobb védelem a bűnnel szemben is. A hűséges halandók e nemes, jerusemi csoportja 187.432.811 főből állt.

53:7.13 Lanaforge megérkezésével a lázadók vezetőit megfosztották a címűktől és minden vezetői hatalmuktól, bár megengedték nekik, hogy szabadon közlekedhessenek a Jerusemen, a morontia szférákon és még az egyes bolygókon is. A lázadók vezetői folytatták ármánykodó és félrevezető üzelmeiket abból a célból, hogy az emberek és angyalok elméit összezavarják és félrevezessék. De ami a Jerusem igazgatási hegyén kifejtett tevékenységüket illeti, rott helyük többé nem voltr1;.

53:7.14 Jóllehet Lucifert megfosztották minden irányítási jogkörétől a Sataniában, akkoriban még nem létezett olyan helyi világegyetemi hatalom vagy bíróság, mely e gonosz lázadót elítélhette vagy elpusztíthatta volna; akkoriban Mihály még nem volt a legfelsőbb vezető. A Nappalok Elődei megtartották ugyan a Csillagvilági Atyákat a csillagrendszeri kormány élén, azonban eddig még soha egyetlen döntést sem hoztak azon számos, még elintézetlen megkeresés ügyében, melyek Lucifer, Sátán és társaik jelenlegi helyzetének megítélésével és jövőbeli sorsának eldöntésével hozhatók összefüggésbe.

53:7.15 Tehát a lázadók e vezetőinek megengedték, hogy szabadon mozoghassanak a teljes csillagrendszerben, s tovább terjeszthessék elégedetlenkedő és a saját jogokra vonatkozó nézeteiket. De a csaknem kétszázezer urantiai év alatt nem tudtak újabb világot megtéveszteni. A Sataniában egyetlen további világ sem veszett el a harminchét világ bukása óta, még azon világok közül sem, melyek a lázadás kitörésének napja óta népesültek be.

8. Az Ember Fia az Urantián

53:8.1 Mihály urantiai alászállási küldetésének teljesítéséig Lucifer és Sátán szabadon közlekedett a Satania csillagrendszerben. Végül együtt voltak jelen a világotokon akkor, amikor az Ember Fia elleni együttes támadást végrehajtották.

53:8.2 Előzőleg, amikor a Bolygóhercegek, az rIstennek Fiair1; rendszeresen összegyűltek, reljött Sátán isr1;, azt állítva, hogy a bukott Bolygóhercegek elszigetelt világait képviseli. De Mihály végső alászállása óta ekkora szabadságot nem kapott a Jerusemen. Miután kísérletet tettek Mihály eltévelyítésére, amikor ő az alászállásbeli húsvér testben volt, a Lucifer és Sátán iránti minden rokonszenv végleg kihunyt az egész Sataniában, legalábbis a bűn által elszigetelt világokon kívül.

53:8.3 Mihály alászállása véget vetett a luciferi lázadásnak az egész Sataniában, kivéve a hitehagyott Bolygóhercegek bolygóit. És ez volt Jézus személyes tapasztalásának jelentősége, közvetlenül a húsvér testben átélt halálát megelőzően, amikor egy nap közölte tanítványaival, hogy rés láttam Sátánt, mint a villámlást lehullani a mennybőlr1;. Emez Luciferrel jött az Urantiára, a végső, mindent eldöntő küzdelem megvívása céljából.

53:8.4 Az Ember Fia bízott a sikerben, és tudta, hogy a világotokon kivívott győzelme örökre megpecsételi a régi ellenségeinek sorsát, és nemcsak a Sataniában, hanem abban a két csillagrendszerben is, ahol a bűn felütötte a fejét. A halandók túlélését és az angyalok biztonságát jelentette, amikor a Mesteretek válaszul Lucifer ajánlatára nyugodtan és isteni rendíthetetlenséggel azt válaszolta, hogy rTávozz tőlem, Sátánr1;. Elvileg ez volt a luciferi lázadás tényleges vége. Igaz, hogy az uverszai bíróságok még nem hoztak végső döntést Gábriel kérelme ügyében, miszerint a lázadók elpusztítandók, de idővel a döntésük kétségkívül megszületik, mert a perbeli meghallgatás első menetére már sor került.

53:8.5 Az Ember Fia Kaligasztiát az Urantia eljáró Hercegének ismerte el majdnem egészen a haláláig. Jézus azt mondta: rMost van e világ megítéltetése; most vettetik ki e világ herceger1;. És akkor, közeledve az életművének beteljesítéséhez, bejelentette, hogy re világnak hercege megítéltetettr1;. És ugyanez a királyszékétől megfosztott és letaszított Herceg volt az, aki egyszer az rUrantia Istenénekr1; nevezte magát.

53:8.6 Mihály utolsó cselekedete az Urantia elhagyása előtt az volt, hogy kegyelmet ajánlott Kaligasztiának és Daligasztiának, de ők e nagyvonalú ajánlatot gorombán visszautasították. Kaligasztia, a hitehagyott Bolygóhercegetek még mindig szabadon van az Urantián s gyalázatos terveinek kivitelezésén munkálkodhat, de már egyáltalán semennyi hatalma sincs ahhoz, hogy az emberek elméjét megszállja, és ahhoz sem, hogy a lelkükhöz férkőzve megkísértse vagy eltévelyítse őket, hacsak nem ők maguk ténylegesen is fel kívánják venni az ő gonosz jelenlétének átkát.

53:8.7 Mihály megtestesülését megelőzően a sötétség ezen urai az Urantia feletti fennhatóságuk megtartására törekedtek, és szívósan ellenálltak az alacsonyabb rendű és alárendelt mennyei személyiségeknek. Azonban pünkösd napja óta ezen áruló Kaligasztia és a vele egyenlő mértékben hitvány társa, Daligasztia a paradicsomi Gondolatigazítók isteni fensége és az Igazság védő Szelleme, Mihály szelleme előtt tartatik fogságban, mely szellem minden húsvér testben élőre kiáradt.

53:8.8 De egyetlen bukott szellem sem rendelkezett még így sem elég hatalommal ahhoz, hogy az Isten gyermekeinek elméjét megszállja vagy a lelküket meggyötörje. Sem Sátán, sem Kaligasztia nem érinthette meg vagy közelíthette meg az Isten hites fiait; a hit hatékony vértezet a bűn és a gonoszság ellen. Igaz az, hogy: rAki Istentől született, megőrzi magát, és a gonosz nem illeti őt.r1;

53:8.9 Általában, amikor valamely gyenge és romlott halandókról azt feltételezik, hogy ördögök és démonok befolyása alá kerültek, akkor pusztán arról van szó, hogy lényüket a saját eredendő és aljas hajlamaik uralják, a természetes hajlamaik vezetik őket rossz útra. Az ördögnek nagyon sokat rónak fel érdeméül olyan rosszért, mely ténylegesen nem is az ő érdeme. Krisztus kereszthalála óta Kaligasztia viszonylagos tétlenségben él.

9. A lázadás jelenlegi állása

53:9.1 Mihály már a luciferi lázadás legelején mentességet ajánlott minden lázadónak. Ajánlatának lényege az volt, hogy miután elnyeri a teljes világegyetemi fennhatóságot megbocsát mindenkinek, aki őszinte megbánást mutat, és visszahelyezi őket a világegyetemi szolgálat valamilyen formájába. A vezetők egyike sem fogadta el e kegyes ajánlatot. Azonban angyalok és alacsonyabb rendű mennyei lények ezrei, beleértve az Anyagi Fiak és Leányok százait is, elfogadták a panoptiaiak által kihirdetett kegyelmet, és Jézus feltámadása idején, ezerkilencszáz évvel ezelőtt a jóvá igazolást megkapták. E lényeket azóta az Atya jerusemi világára szállították, ahol gyakorlatilag elkülönítve tartják őket mindaddig, amíg az uverszai bíróságok döntést nem hoznak Gábriel Lucifer elleni ügyében. Azonban senkinek sincs kétsége afelől, hogy amint a megsemmisítési határozat megszületik, e bűnbánó és megmentett személyekre a megsemmisítési határozat nem fog vonatkozni. E próbaidős lelkek most a panoptiaiakkal dolgoznak együtt az Atya világának gondozásában.

53:9.2 A főbűnös nem járt az Urantián azóta, hogy megpróbálta Mihályt eltéríteni szándékától, vagyis attól, hogy teljesítse megtestesülési küldetését és magát végérvényesen és bizonyosan a Nebadon korlátlan urává tegye. Miután Mihály véglegesen a Nebadon világegyetem vezetője lett, Lucifert az uverszai Nappalok Elődeinek intézői őrizetbe vették és azóta is fogságban van az Atya átmeneti szféráinak jerusemi csoportjába tartozó egyes számú égitesten. És a többi világ és csillagrendszer vezetői itt megfigyelhetik a Satania hűtlen Fejedelmének végét. Pál ismerte e lázadó vezetők sorsának a Mihály megtestesülését követő állását, mert úgy jellemezte Kaligasztia vezéreit, mint ra gonoszság szellemi seregei a mennyei helyekenr1;.

53:9.3 Miután Mihály megkapta a Nebadon feletti legfelsőbb hatalmat, kérelmezte a Nappalok Elődeinél, hogy a felsőbb-világegyetemi bíróságok előtt zajló per, Gábrielnek Lucifer elleni pere, melynek uverszai legfelsőbb bírósági bejegyzésére csaknem kétszázezer évvel ezelőtt került sor, ahogy ti az időt méritek, tehát e per időtartama alatt a luciferi lázadásban érintett minden személyiséget őrizet alá helyezhessen. A csillagrendszer-központi csoportot illetően a Nappalok Elődei egy kivétellel elfogadták Mihály kérelmét: Sátánnak meg kellett engednie, hogy rendszeres időközönként meglátogathassa a hitehagyott hercegeket a bukott világokon mindaddig, amíg ezek a pártos világok újabb Istenfit nem kapnak, illetőleg amíg az uverszai bíróságok meg nem kezdik Gábriel Lucifer elleni perében az ítélkezést.

53:9.4 Sátán azért jöhetett el az Urantiára, mert nem volt hivatalban lévő Fiatok r12; sem Bolygóherceg, sem Anyagi Fiú személyében. Makiventa Melkizedeket azóta az Urantia Bolygóhercegének helyettesének nevezték ki, és Gábriel Lucifer elleni perének kezdete jelezte, hogy az összes elszigetelt világon felállt a bolygók átmeneti kormánya. Igaz, hogy Sátán rendszeresen meglátogatta Kaligasztiát és a többi bukott herceget egészen e kinyilatkoztatások megjelenésének időpontjáig, amikor is lezajlott Gábriel első meghallgatása a lázadók vezetőinek elpusztítása iránti kérvénye tárgyában. Sátán most teljes őrizetben van a jerusemi börtönvilágokon.

53:9.5 Mihály utolsó alászállása óta az egész Sataniában senki sem akadt, aki arra vágyott volna, hogy a börtönvilágokon segédkezzen az őrizetben tartott lázadóknak. És a lázadók sem tudtak több lényt megnyerni az ügyüknek. Ezerkilencszáz éve a helyzet változatlan.

53:9.6 Nem várhatjuk a Sataniában jelenleg érvényes megszorítások feloldását mindaddig, amíg a Nappalok Elődei végleg nem rendelkeznek a lázadók vezetőinek sorsáról. A csillagrendszeri köröket addig nem állítják helyre, amíg Lucifer él. Egyébként ő jelenleg teljesen cselekvésképtelen.

53:9.7 A lázadás a Jerusemen véget ért. A bukott világokon akkor ér véget, amint az isteni Fiak megérkeznek. Úgy hisszük, hogy mindazok a lázadók, akik egyáltalán elfogadják a megbocsátást, már így is tettek. Várjuk azt a villanásszerű híradást, mely mindezen árulókat megfosztja a személyes létezéstől. Arra számítunk, hogy az uverszai ítéletet a végrehajtói híradásban jelentik be, mely ítélet ezen őrizetben tartott lázadók megsemmisítését foganatosítja. És akkor majd keresitek a helyüket, de nem fogjátok megtalálni. rÉs akik ismertek a világok közt, elborzadnak miattad; rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!r1; És így mindezen hitvány áruló rolyan lesz, mintha nem lett volnar1;. Mindegyikük az uverszai ítéletre vár.

53:9.8 De a szellemi sötétség hét börtönvilága a Sataniában már hosszú ideje komoly figyelmeztetést jelent az egész Nebadon számára, ékesszólóan és hatékonyan hirdeti a nagy igazságot, rhogy a törvényszegőknek útja keményr1;; rhogy minden bűnben ott rejtezik a pusztulásának magjar1;; hogy ra bűn fizetsége a halálr1;.


53:9.9 [Közreadta Manovandet Melkizedek, aki egykor az urantiai megbízottaknál szolgált.]


© 2007 - 2008 by Elactos
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Hírlevél
Ha fel szeretnél írtakozni előbb regisztrálj az oldalon.
Szent Geometria

Partner oldal

Kiemelt Linkek

 Dimenzió Üzenetek

 Eseményhorizont

Linkcsere Partnerek

 Szabadság Szárnyai

 Lélekvándor.hu

 EMF Kryon

 Star Trek Portál

 Fénysugarak Oldala

 Kristályintelligencia

 OrfeoSzínház

 Energiagyogyaszat

 kristalycentrum

 Adamus-Saint-Germain

 Shaumbra Oldal

 Hivatalos Kryon Oldal

 Espavo Oldal

 Istennotemplom.com

 Istenno.com

 Titkos Tudás Tárháza

 Emberangyalok Oldala

 Angyalemberek Oldala

 Beszélgetések Istennel

 Eseményhorizont

Indigó Linkek

 Indigo.eoldal

 Indigó Gyermekvilág

 Csillagszülött Oldal

 Indigok.hu

 Indigó Levelezőlista

 Indigokör

 Indigogyerekek.lap

Szavazás
Szereted a REND-et?

igen, nagyon szeretem!
igen, nagyon szeretem!
57% [4 Szavazat]

szükség van rá
szükség van rá
29% [2 Szavazat]

Rendmániás vagyok ;P
Rendmániás vagyok ;P
14% [1 Szavazat]

én a káoszt szeretem
én a káoszt szeretem
0% [0 Szavazat]

hm........................
hm........................
0% [0 Szavazat]

Szavazatok: 7
Szavazáshoz be kell jelentkezni
Elindult: 25/05/2011 23:20
Lezárult: 28/09/2017 16:38

Archívum
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

30-08-2011 23:10
Nem csukhatjuk be a szemünket, mintha minden ok lenne a világban. A rossz dolgokról is tudnunk kell. Mindenről ami minket érint...

30-08-2011 05:06
Niniveia írtam privát üzenetet neked itt a portálon.

28-08-2011 23:02
köszönöm, ötletek is jöhetnek, meg bármi! Egyenlőre még gondolkozom hogy is kezdjek hozzá...

28-08-2011 22:16
Szivesen segitek.

28-08-2011 20:59
Bárki aki motivációt érez hogy segítsen a felkerülő anyagok összegyűjtésében vagy esetleg írásában, az bátran írjon! A lényeg a Szeretet témája.

28-08-2011 20:25
Bár az biztos hogy nagy munka lesz....

28-08-2011 20:24
Kedves Niniveia! Elkezdtem az oldal átalakítását, egy olyan oldallá, amilyenné eredetileg kellett volna terveznem. Leszedem a sok cikket, meg ami nem idevaló. Szeretném teljesen átalakítani.

27-08-2011 22:59
A REND nem azt jelenti hogy minden olyan mint amilyennek ti elképzelitek... Az Isteni REND-nek helyre kell állnia!

12-08-2011 16:17
Szép napot kívánok mindenkinek! Már régen tettem be hasonló hozzászólást :-)

24-07-2011 12:47
Smile